Oldal 120 [120]
KÁNSÁGTÓL A KÖZTÁRSASÁGIG
A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ÉS MONGÓLIA.
A TÉNYLEGES FÜGGETLENSÉG KIÉPÍTÉSE
A Khalkhin Gol-i győzelem"? Mongólia 20. századi történetének máig fontos
hivatkozási pontja. A szocialista korszakban rögzült narratíva szerint ez a szov¬
jet-mongol barátság egyértelmű bizonyítéka, és az imperializmus felett aratott
győzelem meghatározó példája volt. Ahogy láthattuk, a korábbi időszakban a
mongol állampárton belüli politikai harcok, az ezzel kapcsolatban lefolytatott
koncepciós perek visszatérő eleme volt a japán kémkedés vádja a perbe fogottakkal
szemben. Az ezzel kapcsolatos gyanú, a bolsevik propaganda szerint megfelelő
indokot szolgáltatott a párt irányvonalától eltérő politikai elképzeléseket vallókkal
szembeni fellépéshez. Ebbe a narrativaba nagyszerten illeszkedett a japánok felett
aratott győzelem. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a japán
fenyegetés valóban olyan lépésekre ösztönözte a mongol vezetést és szövetsége¬
seit — a mongol haderő modernizációja, létszámának növelése, a keleti területek
infrastruktúrájának javítása, útépítések —,"" amelyek hosszú távon is Mongólia
érdekeit szolgálták. A Mongol Népköztársaság ebben az időszakban a Szovjetuni¬
ón kívül mások által el nem ismert ország volt, amelyet a Koreai-félsziget, illetve
Mandzsukuó példája alapján valóban fenyegetett az a veszély, hogy az — egykor
Kína által ellenőrzött területeken — agresszíven terjeszkedő Japán fennhatósága
alá kerülhet. Ennek megakadályozása végül elég legitimációt biztosított az akkori
mongol vezetésnek ahhoz, hogy folytassa útját a szövetségese által kijelölt úton.
Az 1940-es évek első felét a tervgazdálkodás bevezetése, illetve a második
világháború határozta meg Mongóliában. 1940. június 5. és július 22. között zaj¬
lott a parlament, a Nagy Hurál 8. ülésszaka, amely a Mongol Népköztársaság új
alkotmányának elfogadásáról vált nevezetessé. Az alkotmány a mintának tekintett
1936-os sztálini szovjet alkotmány másolata volt. Erősebb politikai és ideológiai
alapokon nyugodott, mint a népköztársaság létrejöttét deklaráló 1924-es alkot¬
mány, egyúttal rögzítette azokat a politikai, társadalmi változásokat, amelyek a
megelőző 15 évben végbementek az országban. A Mongol Népköztársaságot füg¬
getlen államként határozta meg, jóllehet nem szakított az 1924-es szovjet-kínai
szerződésben lefektetett megállapodással.
Kimondta a nem kapitalista irány folytatását, és célul tűzte ki a szocializmusba
történő zökkenőmentes átmenetet, a korábbi kiváltságos rétegek jogainak vissza¬
vonását, a társadalmi egyenlőséget, továbbá az állam tulajdonjogát az erőforrások
felett. Kijelentette a párt vezető szerepét, ugyanakkor a párttagokat egyfajta új,
kiváltságos osztályként határozta meg." Az 1920-1940 közötti idöszakot „for¬
radalmi-demokratikus" időszakként határozta meg, és az ország előtt álló kor¬
szakot a szocializmus építésének időszakaként definiálta. Ezzel összefüggésben a
#59 VASKINA 2007: 142-146.
460 ZAANKHÜÜ - ALTANTESTESEG 2014: 349.
4161 OCHIR 2004/5. kötet: 225-226; MOROZOVA 2009: 105.
118