Oldal 117 [117]
OCR
A FORRADALOMTÓL A FÜGGETLENSÉG ELISMERTETÉSÉIG tárgyalássorozatot generált a két nagyhatalom között, "" amelynek látszólagos célja a közvetlen mongol-mandzsukuó határ kialakítása volt. A valódi indokot azonban az szolgáltatta, hogy a szovjet vezetés a mongol területet ütközőzónaként használva, próbálta távol tartani magától a japán haderőt. Ezzel együtt elemi érdekük volt az is, hogy kelet-ázsiai riválisuk ne jusson hozzá a jelentős mongol ipari nyersanyagkészlethez. A szembenálló felek 1935 őszén és 1936 októberében, illetve 1937 júniusában is tárgyalóasztalhoz ültek a mongol-mandzsukuó határ vitatott kérdéseinek tisztázására, de érdemi előrelépés nem történt az ügyben." A Mongólia keleti határán kialakult feszültségnek és a japánok szándékainak az 1930-as évek közepétől egyértelmű jelei voltak. A korabeli japán sajtó is többször közölt híreket a japán bábállam és Mongólia határain folyó csapatösszevonásokról, illetve a japán kormányzati elképzelésekről is." Dornod aimag keleti határai mentén, 1935-től gyakorlatilag folyamatosan jelentősebb japán haderő állomásozott, akik tesztelték a mongolok és szovjet szövetségeseik tűrőképességét. A mongolok számára nyilvánvaló volt, hogy szovjet segítség nélkül képtelenek ellenállni a japán nyomásnak. A probléma megoldására azonban alapvetően más elképzeléseik voltak, mint szövetségesüknek, hiszen szerették volna megőrizni - látszólagos — önállóságukat. Ez jelentős politikai konfliktustis okozott az akkori mongol vezetés és Sztálin között, ami — ahogyan fentebb már jeleztük — végiil Sztalin politikai győzelmével és az akkori mongol miniszterelnök, P. Genden, illetve a mongol honvédelmi miniszter, G. Demid halálával végződött," és Choibalsan teljes politikai egyeduralmát hozta." 1939 májusában mongolterületen vívták meg a második világháború első jelentősebb távol-keleti csatáját a Szovjetunió és Japán között, bár ennek előzményeként, egy évvel korábban a Vörös Hadsereg és a japánok már összecsaptak a Haszán-tó vidékén,** ahol a szovjet győzelem egyértelművé tette, hogy Japánnak komoly 144 1933-1937 között összesen három alkalommal ültek tárgyalóasztalhoz Mongólia és Mandzsukuó képviselői. A tárgyalásokon való részvétel nem jelentett túl jó óment a mongol képviselőknek, mert közülük nem sokan élték túl az 1937-es tisztogatást. BATBAYAR — GOMBOSÜREN 2004. 145 BATBAYAR 2006: 190-191. ZAANKHÜÜ - ALTANTESTESEG 2014: 346. +7 BAABAR 1996: 449-450. Genden és Demid 1935. december 30. és 1936. január 7-e között tárgyalt Sztálinnal a mongol haderő megerősítéséről. Sztálin a Vörös Hadsereg alakulatainak azonnali Mongóliába rendelését akarta, a mongolok viszont csak kiképzőket és fegyvereket kértek. Borkova 1999: 112-113. Demid véletlenül aztis kijelentette, hogy Mongólia a piacgazdaság keretein belül fejlődik, és kulturális, oktatási segítséget is kér, hiszen nem háború, hanem békeidő van. Felvetették a javaslatot egy szovjet-mongol kölcsönös segítségnyújtási és megnemtámadási egyezmény megkötésére, amit Sztálin elutasított. A helyzetet az sem könnyítette meg, hogy a kialakult állapotról Genden az amerikai médiánakis nyilatkozott. BATBAYAR — GOMBOSÜREN 2004: 53-55. Gendent egy hónappal később felmentették, Demid alig egy évvel élte túl a vitát. Az esemény Changkufeng incidenskent (japan 5 Sx 233 (F) is ismert, és 1938. julius 29. és augusztus 11. között zajlott. 44 © 115
