A mongol történeti diskurzusban is vissza-visszatérő kérdés, hogy az 1937. szep¬
tember 10-én bekövetkező intézkedésekkel elkezdődő , nagy tisztogatás" felelős¬
sége vajon teljes mértékben a szovjeteket terheli-e, vagy ez alól nem mentesülnek
az MNEP vezető tisztségviselői, így Choibalsan sem. Túlságosan leegyszerűsítő
megoldás lenne mindent a külső befolyásra fogni, bár kétségtelen, hogy erre a
korábbi feldolgozások tettek próbálkozást. A már idézett, és a rendszerváltás előtt
megjelent történeti összefoglalások természetesen az ellenforradalmi erőkkel
szembeni fellépésként tárgyalták az 1937-1939 között lezajlott vallásellenes pog¬
romot. Az igazság azonban inkább az, hogy ekkorra a szovjetek által támogatott
mongol vezetés már elérkezettnek látta az időt ahhoz, hogy végleg leszámoljon a
bolsevik hatalom meghatározó ellenségével, a vallással.
A.20.század második évtizedében a mongol buddhizmus meghatározó politikai
szerepet játszott, az ország lakosságának döntő többsége buddhistának vallotta
magát. A kolostori rendszer és a mongol főláma befolyása olyan jelentős volt, hogy
az 1919-1920 között meginduló forradalmi szervezkedés nemis elsősorban a bogd
gegeen hatalmának megdöntésére koncentrált; a felkelés kezdetben sokkalinkább
egy Kína-ellenes függetlenségi harc volt. A megmozdulás csak fokozatosan, a szovjet
bolsevikok támogatásának erősödésével kapott más színezetet.
Az 1921-ben győzedelmeskedő és hatalomra kerülő új, politikai elit csak lassan
volt képes csökkenteni a buddhizmus befolyását. Döntő lépésre a 8. bogd gegeen
1924 májusában bekövetkezett halála után szánták el magukat, nem véletlen,
hogy a népköztársaság kikiáltása is csak 1924 késő őszén történt meg. Bár az év¬
tized végén az erőszakos kollektivizálás és a kolostori kincstárak ellen folytatott
kampány gyakorlatilag elzárta a gazdasági erőforrásoktól a kolostori rendszert, az
1932-es lázadás leverése utáni konszolidáció időszakában a lámák száma mégis
növekedni kezdett." 1937-re azonban a párton belüli erőviszonyok is fokozatosan
egyértelművé váltak, így megkezdődhetett a bolsevik hatalommal szembeni utolsó
bástya végleges elpusztítása is.
Az 1937. szeptember 10-én elrendelt letartóztatásokkal kezdődő? vallásellenes
pogrom, a 20. századi mongol történelem legsötétebb időszaka. A koholt vádakkal,
általában államellenes, ellenforradalmi bűncselekményekkel bíróság elé idézettek
semmilyen igazságos eljárásra nem számíthattak. A vizsgálati eljárások és bünte¬
tőperek 1937-től kezdődően több hullámban zajlottak.
A kirakatperek első tárgyalása gyakorlatilag egy nyilvános show keretein belül
zajlott az ulánbátori Nemzeti Színházban 1937. oktöber 18-20. között. A vädlot¬
tak első csoportjában miniszterhelyettesek, a Központi Bizottság tagjai és más
prominens pártvezetők egyaránt szerepeltek. A szovjetek által kikényszerített
halálos ítéleteket Choibalsan rendelte el, ?" így kétség sem férhet ahhoz, hogy
komoly felelőssége volt a tisztogatásban, ami az elkövetkezendő csaknem két év¬
ben, szinte rutinszerű módszerekkel folytatódott. Choibalsan és követői az egész