Oldal 112 [112]
OCR
KÁNSÁGTÓL A KÖZTÁRSASÁGIG kapcsolatok zavartalanul folytatódhassanak. A Mongol Állami Bank vezetője közvetlen direktívákat kapott szovjet kollégájától annak érdekében, hogy a mongol fizetőeszköz stabilitása biztosított legyen, ami a mongol hitelállomány kezelésének is alapfeltétele volt. A szovjetek immár közvetlenül beavatkoztak a mongol monetáris politikába is."! A Szovjetunió és a Mongol Népköztársaság között létrejött megállapodások fontos elemei vonatkoztak a szovjet kiképzők és katonai tanácsadók mongóliai tevékenységére is, hiszen ekkorra egyértelművé vált, hogy küszöbön lehet egy japán katonai támadás, amelynek a mongolok egyedül képtelenek lettek volna ellenállni. Az 1932-ben Mongólia keleti határainál alapított japán bábállam, Mandzsukuó a harmincas évek közepétől kezdődően folyamatos fenyegetést jelentett nemcsak a mongolok, de a Szovjetunió számára is. A kialakuló nemzetközi helyzetben nyilvánvalóvá vált, hogy a két nagyhatalom szakít a befolyási zónákkal kapcsolatban a század elején kialakított status guóval, melynek folytán az összecsapás lehetősége ott lebegett a levegőben. A japánok az oroszokkal létesített megegyezések ellenére tulajdonképpen soha nem hagytak fel azzal az ambíciójukkal, hogy a belső-ázsiai területeketis fennhatóságuk alá vonják, amit nemcsak a szovjet polgárháborúban harcoló fehérek támogatása bizonyított. Az 1919-1920-as évek fordulóján ismét felszínre kerülő pánmongol elképzelések felkarolása, továbbá a csitai konferencia szintén a japánok nem szűnő , érdeklődését" bizonyította. Mandzsukuó kikiáltása, illetve a belső-mongóliai bábállam?? létrehozása, egyértelműen a közelgő japán támadás lehetőségét erősítették. Genden és Choibalsan a ’30-as évek kozepén Mongolia legfőbb katonai vezetőiként tárgyaltak a szovjetekkel arról, hogy a Szovjetunió milyen feltételekkel és formában képes garantálni Mongólia biztonságát. Ezeket a támogatásokat a szovjetek feltételekhez kötötték. Genden az 1934-es , Lkhümbe-ügyet" még készséggel hozzáigazította Sztálin elvárásaihoz, így a perek egyik célja a szovjet-orosz polgárháború idején a Transzbajkál régióból Mongóliába áttelepült burjátokkal szembeni leszámolás volt. 1936-ban azonban már ellenállt annak az utasításnak, hogy kezdjék el a mongol buddhista lámák és kolostorok elleni vizsgálat előkészítését. "" Genden valószínűleg ekkor veszítette el véglegesen a szovjetek bizalmát, egyúttal az is egyértelművé vált, hogy Sztálin Mongóliával kapcsolatos elképzeléseinek megvalósításában Choibalsan az ideális partner, aki a felmerülő kérdések döntő többségében képes és hajlandó volt látszólag kritika nélkül együttműködni a szovjetekkel. #1 MOROZOVA 2009: 89. 142 A távol-keleti és belső-ázsiai területekért folytatott rivalizálást csak időlegesen zárta le az 1904-1905-ös orosz-japán háború végén aláírt szerződés. Japán nem mondott le az ázsiai szárazföld jelentős területeinek bekebelezéséről. Ezt tette 1910-ben Koreával, 1932-ben Mandzsúriával, sőt 1939-ben a belső-mongolterületeken is létrehozott egy japán bábállamot, Menggukuót (Mengjiang, Rue), melynek élére egy csahar-mongol előkelőt, Demchugdongrobot (kalhkha: Demchigdonrov, BBERHEE, 1902-1966) ültette. "3 BAABAR 1999: 354-355. 110
