Oldal 106 [106]
KÁNSÁGTÓL A KÖZTÁRSASÁGIG
volt. A kolostori rendszer jövedelmeinek megnyirbálása, a kolostori élet ellehetet¬
lenítése, egyáltalán a vallás visszaszorítása az új, bolsevik ideológia elképzeléseinek
megfelelő társadalmi rendszer kialakításának fontos lépése volt.
Az államosítások irányításában 1929-ben került előtérbe ismét a korábbi évek
pártharcaiban kissé háttérbe szorult Choibalsan — az 1921-es forradalmi szervez¬
kedés fontos alakja -, aki a következő évtizedekben meghatározó politikai pályát
futott be Mongóliában. A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága által
az államosítások lebonyolítására 1929. szeptember 17-én létrehozott szervezet, "
Choibalsan irányításával 1930 elejére 729 eljárás alá vont személytől - korábbi
elökelök, kolostorvezetö lamäk - több mint 5,2 millió tugrik értékű vagyont,
elsösorban ällatokat kobzott el.””° Arekviräläsok az 1930-as évek elején is tovább
folytatödtak, 1930-1932 között több hullämban zajlottak az ellenörzesek, vizs¬
gálatok, és összességében 1929 novemberétől 1932 februárjáig 1554 személytől
9722 567 tugrik értékben államosítottak jószágot és vagyontárgyakat. """ Az ezzel
párhuzamosan futó kollektivizálásnak köszönhetően, az 1930-as években csaknem
630 kolhoz jött létre, amelyekhez a szegény és középosztálybeli népesség közel
3096-a csatlakozott."
Az erőszakos kollektivizálásnak egyenes következménye volt a központi hata¬
lommal szembeni elégedetlenség megjelenése. A nyugat-mongóliai dörbötök között
már 1930-ban kirobbant egy kisebb felkelés, amely a kollektivizálás és rekvirálás
leállítását követelte, de jelszavaik között pártellenes és a vallást támogató hangok
is megjelentek. Egyértelművé vált, hogy az 1920-as évek elejéig a mongol társa¬
dalomban oly meghatározó kolostori rendszer, illetve a lámák elleni határozott
kormányzati fellépés, komoly elégedetlenséget váltott ki a vidéki pásztorok között.
Mint említettük, a párt már a 20-as évek közepétől kiemelt figyelmet fordított
a vidéki apparátus, intézményi rendszer kiépítésére, de ez az idő nem volt elég a
társadalom alapvető átszervezésére. 1929-ben a mongol társadalomnak még több
mint 10 százaléka volt láma, és rajtuk keresztül a népesség jóval nagyobb része
kapcsolódott a valláshoz. Ráadásul ekkor még csak alig egy évtizedre voltak attól
az időszaktól, amikor a mongol buddhizmus többszáz éves történetének - egyik —
tetőpontjaként a politikai hatalma csúcsára ért. Nem volt véletlen, hogy maguk
a forradalmárok is a vallás védelmét zászlajukra tűzve próbáltak támogatókat
szerezni ügyükhöz 1920-1921-ben.
Alig egy évtizeddel később, a hatalom erejével a vallás és képviselői ellen pró¬
báltak fellépni, ami egyértelműen előrevetítette a társadalmi konfliktus eszkalá¬
lódásának lehetőségét. A még ekkoris jelentős társadalmi csoportot jelentő lámák
nem voltak hajlandóak megengedni a kolostori kincstári vagyon állami ellenőrzés
395 Khöröngöö khuraakh komiss, tükörfordításban , Vagyon Összegyűjtő Bizottság". ZAANKHÜÜ
— ALTANTSETSEG 2014: 307.
396 OCHIR 2004/5. kötet: 173.
397 OCHIR 2004/5. kötet: 175. Morozova ezt 1100 főre és 10 millió tugrikra teszi: MOROZOVA
2009: 72.
398 MOROZOVA 2009: 73.
104