Oldal 102 [102]
OCR
KÁNSÁGTÓL A KÖZTÁRSASÁGIG vagy Magsarjav), "! akik elképzelhetőnek tartották a buddhista adminisztráció valamilyen formában történő megtartását." Álláspontjukkal háttérbe szorultak, és végül vereséget szenvedtek, ami egyes esetekben nem csak politikai karrierjük, de életük végétis jelentette. 1926. szeptember 3-án elfogadták az állam és az egyház szétválasztásáról szóló törvényt, és a legjelentősebb fővárosi kolostorok — Gandan és a Züün Khüree Dashchoilin kolostor — képviselői hiába tettek még egy elkeseredett lépést a kolostori rendszer és a buddhista adminisztráció átszervezésére, a párt balszárnyának képviselői megakadályozták ezt is. 1925-tól az évtized végéig a szocialista intézményrendszer kiépítése zajlott, amelyhez alapot a szovjet minta adott. Az állami- és pártstruktúrák, a közigazgatási reformok mind ezt a példát követték, bár ahogyan korábban utaltunk rá, a változások eleinte elsősorban a fővárosban voltak jól láthatóak. A vidéken a nomád pásztorok nehezebben alkalmazkodtak az új politikai környezethez, a párt ezért is tett meg mindent annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban építse ki azt az intézményi struktúrát, ami a vidéki népesség elérését, a hivatalos propaganda hozzájuk történő eljuttatását segítette. Ahogyan a forradalom korai szakaszának mongol vezetői közül néhányan tanultak orosz iskolákban, úgy az új generáció képzése is részben ott zajlott. Már 1923-1924-től kezdődően oktattak mongol kádereket szovjet iskolákban. Fiatalokat küldtek különböző szovjet intézményekbe, illetve Mongóliában is szerveztek tanfolyamokat, iskolákat, , népfőiskolákat" — nemcsak a fővárosban, hanem vidéki aimag-központokbanis. 1928-tól már nem kizárólag politikai képzésre indulhattak mongol káderek a Szovjetunióba. A következő évtizedekben a mongol értelmiség jelentős része szovjet felsőoktatási intézményekben kapott képzést a legkülönbözőbb tudományágakban, és az 1950-es évektől a kialakuló szocialista tábor, vagy keleti blokk más országaiban is. A szocialista korszakban a mongol mellett az orosz lett az ,értelmiség nyelve". 1927-ben azonban a szovjetek, illetve a Komintern kelet-ázsiai elképzelései komoly léket kaptak. A Kínában kitörő polgárháború és a Kuomintang kezdeti sikerei hatására, felerősödtek a nacionalista hangok Mongóliában is. Tavasszal a jobboldaliak ellentámadásba lendültek a párt Központi Bizottságán belül, és megpróbálták háttérbe szorítani a balos csoportot. Megszavazták B. Tserendorj és Tseveen Zhamtsarano** javaslatát a , nongol nemzeti gyökerek" megerősítéséről, illetve a Szovjetunió politikai befolyásának csökkentéséről." Előretörésük a párt szeptemberi kongresszusánis tovább folytatódott. A mérsékeltebb - jobboldalinak titulált — csoport elképzelései a kongresszus döntéseiben is megjelentek. Bár ezek a változások ellenkeztek Moszkva érdekeivel, a baloldali csoport és a Komintern eltekintett a nyílt konfrontációtól. Visszavonulásuk azonban csak ideiglenes volt. 354 OCHIR 2004/5. kötet: 157-158. 385 MOROZOVA 2009: 51. 386 Burjat értelmiségi és forradalmar. (1880-1942) Neve egyes atirasokban Tsyben Zhamtsarano, halha ätiräsban Jamtsrangiin Tseveen. OCHIR 2004/5. kôtet: 162-165. 387 Morozova 2009: 57. 100
