Seite 100 [100]
OCR
KÁNSÁGTÓL A KÖZTÁRSASÁGIG az egyetlen legális fizetőeszközzé az országban, bár a kínai lan — mint egységnyi ezüst — még egy rövid ideig használatban maradt. """ Az állam gazdasági szerepvállalása mind résztvevőként, mind a folyamatok kontrollálása tekintetében, fokozatosan erősödött az 1920-as évek második felében. A gazdaság átalakítása, az államosítás jellemzően a Komintern iránymutatása és a szovjet minták alapján történt. Ennek eredményeképpen megalakult a Mongol Építőipari Együttműködés, illetve akormány létrehozta a Mongol Kereskedelmi és Ipari Bankotis. A kereskedelem szabályozása és az adók kialakítása egyértelműen azt a célt szolgálta, hogy a mongol gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokat a korábbi kínai irányból az új szövetséges felé terelje. A Kínából érkező áruforgalmat idővel egyre nagyobb adóterhekkel, vámokkal sújtották. A mongol lovak és élőállat dél felé irányuló exportjára jelentős megszorításokat vetettek ki. A külső forrásból érkező befektetések, támogatások is illeszkedtek ebbe a mintázatba, fokról fokra kiépítve a Szovjetuniótól való gazdasági függés rendszerét. Mindez megegyezett az új hatalom által követett, és az új szövetséges által diktált politikai irányvonallal is. Az évtized közepére fokozatosan konszolidálódott a pártapparátus rendszere is. A központból hatékonyan terjeszkedtek a periféria felé, felismerve azt, hogy a kisebb közigazgatási egységekben is fontos a párt képviselőinek jelenléte." Ez egyrészt a központi elképzelések hatékony kommunikálását is lehetővé tette, ugyanakkor ezek a kisebb , pártsejtek" a helyi adminisztráció — az államigazgatás helyi szervei, a tanácsok" — mellett egyfajta ellenőrző, irányító szerepet is betöltöttek. Ezzel kapcsolatban érdemes szem előtt tartani, hogy a vidéki területeken a társadalmi változások sokkal lassabban mentek végbe, mint a központban. Így a hagyományosnak tekinthető struktúrák, a teokratikus államra, de még inkább a mandzsu korszakra jellemző társadalmi alakzatok, kapcsolatrendszerek és szerepek csak a párt folyamatos jelenlétével és hathatós lépéseivel voltak oly módon átalakíthatók, amelyek az új hatalom céljainak megfeleltek." Az új hatalom konszolidációjával párhuzamosan a párton belül is politikai csatározások zajlottak, amelyek alapvetően két csoport között történtek. A , jobboldali" csoport egy jóval visszafogottabb politikai átalakulást kívánt megvalósítani. Elképzeléseik mentén a párton belül is próbálták megszilárdítani helyzetüket, ugyanakkor a korábban hangoztatott pínmongol terveiket kénytelenek voltak kissé háttérbe szorítani, mivel ezek támogatása mögül a Komintern fokozatosan kihátrált. A , baloldali" ellentábor eközben szervezettebbé vált, és egyre határozottabban hangoztatták a vallásellenes elgondolásaikat, amelyek megvalósításával a ,tégirend" utolsó bástyáinak eltörlését kívánták elérni. A párton belül is mindinkább teret nyert az a felvetés, miszerint a buddhista kolostori rendszer, a lámák és a vallásos közösség ellen, a bolsevik ideológia által megkövetelt határozottsággal kell fellépni." 377 MOROZOVA 2009: 49. 378 BATSAIKHAN 2018: 212-215. 379 BATSAIKHAN 2018: 205-215. 389 MOROZOVA 2009: 47. 98
