Page 100 [100]
KÁNSÁGTÓL A KÖZTÁRSASÁGIG
az egyetlen legális fizetőeszközzé az országban, bár a kínai lan — mint egységnyi
ezüst — még egy rövid ideig használatban maradt. """
Az állam gazdasági szerepvállalása mind résztvevőként, mind a folyamatok
kontrollálása tekintetében, fokozatosan erősödött az 1920-as évek második felében.
A gazdaság átalakítása, az államosítás jellemzően a Komintern iránymutatása és
a szovjet minták alapján történt. Ennek eredményeképpen megalakult a Mongol
Építőipari Együttműködés, illetve akormány létrehozta a Mongol Kereskedelmi és
Ipari Bankotis. A kereskedelem szabályozása és az adók kialakítása egyértelműen
azt a célt szolgálta, hogy a mongol gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokat a korábbi
kínai irányból az új szövetséges felé terelje. A Kínából érkező áruforgalmat idővel
egyre nagyobb adóterhekkel, vámokkal sújtották. A mongol lovak és élőállat dél
felé irányuló exportjára jelentős megszorításokat vetettek ki. A külső forrásból
érkező befektetések, támogatások is illeszkedtek ebbe a mintázatba, fokról fokra
kiépítve a Szovjetuniótól való gazdasági függés rendszerét. Mindez megegyezett az
új hatalom által követett, és az új szövetséges által diktált politikai irányvonallal is.
Az évtized közepére fokozatosan konszolidálódott a pártapparátus rendszere
is. A központból hatékonyan terjeszkedtek a periféria felé, felismerve azt, hogy
a kisebb közigazgatási egységekben is fontos a párt képviselőinek jelenléte."
Ez egyrészt a központi elképzelések hatékony kommunikálását is lehetővé tette,
ugyanakkor ezek a kisebb , pártsejtek" a helyi adminisztráció — az államigazgatás
helyi szervei, a tanácsok" — mellett egyfajta ellenőrző, irányító szerepet is betöl¬
töttek. Ezzel kapcsolatban érdemes szem előtt tartani, hogy a vidéki területeken
a társadalmi változások sokkal lassabban mentek végbe, mint a központban. Így
a hagyományosnak tekinthető struktúrák, a teokratikus államra, de még inkább
a mandzsu korszakra jellemző társadalmi alakzatok, kapcsolatrendszerek és sze¬
repek csak a párt folyamatos jelenlétével és hathatós lépéseivel voltak oly módon
átalakíthatók, amelyek az új hatalom céljainak megfeleltek."
Az új hatalom konszolidációjával párhuzamosan a párton belül is politikai
csatározások zajlottak, amelyek alapvetően két csoport között történtek. A , jobbol¬
dali" csoport egy jóval visszafogottabb politikai átalakulást kívánt megvalósítani.
Elképzeléseik mentén a párton belül is próbálták megszilárdítani helyzetüket,
ugyanakkor a korábban hangoztatott pínmongol terveiket kénytelenek voltak
kissé háttérbe szorítani, mivel ezek támogatása mögül a Komintern fokozatosan
kihátrált. A , baloldali" ellentábor eközben szervezettebbé vált, és egyre határozot¬
tabban hangoztatták a vallásellenes elgondolásaikat, amelyek megvalósításával a
,tégirend" utolsó bástyáinak eltörlését kívánták elérni. A párton belül is mindin¬
kább teret nyert az a felvetés, miszerint a buddhista kolostori rendszer, a lámák és
a vallásos közösség ellen, a bolsevik ideológia által megkövetelt határozottsággal
kell fellépni."
377 MOROZOVA 2009: 49.
378 BATSAIKHAN 2018: 212-215.
379 BATSAIKHAN 2018: 205-215.
389 MOROZOVA 2009: 47.
98