Oldal 83 [83]
A TEOKRATIKUS MONGOL ÁLLAM IDŐSZAKA
következtében szinte azonnal újból felerősödtek a Kína-ellenes érzelmek az or¬
szágban, megindult azon lehetőségek felmérése, amelyek a kínai befolyás csök¬
kentését eredményezhették volna. A halha-mongol előkelői réteg egyes képviselői
az 1911-es titkos tárgyalásokhoz hasonló szervezkedésbe kezdtek, míg mások a
külföldi segítség igénybevételének lehetőségét keresték. Ez utóbbira két alkalom
is kínálkozott. Mindkettő megis valósult, azonban eltérő mértékben befolyásolták
a következő időszak mongol történelmét. Kézenfekvő megoldásként merült fel az
orosz polgárháborúban a cár oldalán harcoló fehérek felkérése a kínai csapatok
Urgából való eltávolításához. A másik lehetőség az orosz fronton a fehérekkel
szembenálló bolsevikok segítségül hívása volt.
Ungern Mongóliában
1919-1920 fordulójára az Oroszországban kirobbant polgárháború összecsapá¬
sai elértek az ország Mongóliával határos területeire is, és a hadszíntér keletre
tolódása a mongol belpolitikára is hatással volt. Az óriási kiterjedésű és nehezen
ellenőrizhető orosz-mongol határvidék lehetőséget adott arra, hogy az orosz pol¬
gárháborúban részt vállaló csapatok egyfajta hátországként tekinthessenek erre a
vidékre. Ugyanakkor a kínai katonai bevonulás és a mongol autonómia megszün¬
tetése következtében, az országban ismét felerősödött a Kína-ellenes hangulat.
A mongolok bizonyos tekintetben a mandzsu kori állapotok restaurálását látták a
kialakult helyzetben, és a határ északi oldalán harcoló felek, illetve a japánok" is
potenciális szövetségest jelenthettek a mongol függetlenségi mozgalmak számára.
Az orosz Távol-Keleten - a cárhű csapatoknak a legjelentősebb intervenciós tá¬
mogatást nyújtó japánok bekapcsolódása óta -— jelen voltak a monarchia támogatói
is; a fehér haderőt névleg Alekszandr Vasziljevics Kolcsak (1874-1920) vezette.
A korábban a fehér seregeket követő Grigorij Mihailovics Szemjonov (1890-1946),
illetve Roman Fjodorovics von Ungern-Sternberg báró (1886—1921) antibolsevista
elköteleződésük ellenére elváltak Kolcsaktól, elutasították fennhatóságát, mert a
japánok támogatásának köszönhetően ők is képesek voltak önálló haderőt szer¬
vezni."! Elképzelésük szerint egyfajta bábállamot hoztak volna létre a térségben.
Kolcsak 1920 januárjában kénytelen volt lemondani, később a bolsevikok fog¬
ságába került, akik február 7-én kivégezték. ""? Halála után Ungern Szemjonovtól
is különvált, és 1920 őszén, az általa szervezett Ázsiai Lovashadosztály élén be¬
tört Mongóliába. Ungern 1908 óta szolgált Szibériában, ismerte a burjátokat, a
tibeti eredetű buddhizmussal is kapcsolatba került, így számára nem ismeretlen
környezettel találkozott a mongol területekre lépve. 1920. október 2-án"" a kb.
390 1912-ben, 1916-ban és 1918-1920 több alkalommal Japán mérsékelt katonai próbálkozást
tett arra, hogy a mongolokat kivonják Kína befolyása alól. Bovp 2010: 72.
301 NAKAMI 2021.
392 SMELE 1996: 661-665.
305 Kuzmin október 1-re teszi ezt a dátumot. KUZ "MIN 2021: 66.
81