OCR
A TEOKRATIKUS MONGOL ÁLLAM IDŐSZAKA AZ AUTONÓMIA ELVESZTÉSE Az 1915-ös háromoldalú szerződés aláírása viszonylagos nyugalmat hozott a térségbe. Oroszország és Kína elérte célját, és a mongolok is kénytelenek voltak lemondani a teljes függetlenségről. Az oroszok teljes diplomáciai győzelmet arattak, szinte valamennyi Mongóliával kapcsolatos céljukat elérték — legalábbis látszólag -, és megteremtették a rég áhított lehetőséget az orosz kereskedők és tőke számára, hogy elfoglalják a kínaiak fokozatos háttérbe szorulásával Belső-Ázsiában megüresedett pozíciókat. A Yuan Shikai halála után, 1916 júniusában hivatalba lépő új kínai államelnök, Li Yuanhong (1864-1928) a koräbbi kinai älläsponthoz ragaszkodva Mongöliät Kina elidegenithetetlen reszenek tekintette, bär akjahtaiszerzödesben foglaltaknak megfelelöen kenytelen volt abogd gegeen hivatalät &s szemelyet elismerni. A történeti hagyományokhoz ő is hű maradt, s az elismerést — mint korábban a Oing császárok - hivatalos pecsét és a beiktatást rögzítő dokumentum adományozásával tette teljessé, amelyet a mongol fővárosban tartózkodó kínai követ közvetítésével juttatott el a főlámához. A kialakult status guo olyan esemény következtében változott meg, ami mongóliai következményei tekintetében, bizonyos értelemben az 1911-es kínai mandzsuellenes felkeléshez hasonlítható. 1917-ben az orosz forradalom győzelmének következtében, a bogd gegeen kormánya elvesztette a cári orosz kormány támogatását. A mongolok már az októberi események hatására intézkedéseket tettek annak érdekében, hogy az oroszországi változások a lehető legkisebb mértékben legyenek hatással a mongol belpolitikára. A Moszkvában és más orosz városokban tanuló diákokat visszahívták. A cárhű oroszok menekülthulláma a mongóliai orosz kolóniákat is elérte, így hamarosan le is zárták a határokat, hogy megpróbálják megakadályozni a tömeges betelepülést. Ugyanakkor lassan az is nyilvánvalóvá vált, hogy az óriási kiterjedésű orosz-mongol határ hatékony védelme megoldhatatlan, és a következő években kirobbant oroszországi polgárháború idején a bolsevikok és a cárhű csapatok is alkalom adtán felvonulási területként tekintettek a határ közeli mongol területekre. Így akörülmények meglehetősen bizonytalanná tették a mongol kormányt. A mongol terület védelmére hivatkozva, a , bolsevik veszély" elhárítása érdekében, kínai csapatok vonultak be Mongóliába. 1919 elején a kínai kormány követe, Chen Yi (1876-1939)?5 útján kezdett alkudozni a mongolokkal az autonómia megszünteteseröl.””° Az oroszországi események miatt bevonuló kínai haderő ezekhez a tárgyalásokhoz megfelelő hátteret biztosított számukra. A kaotikus oroszországi állapotok miatt ugyanakkor a mongolok elvesztették azt a támaszt, ami korábban ellensúlyt jelentett a kínaiakkal szemben, és ebben a pillanatban japán segítségre sem számíthattak. Chen Yi 1919 nyarán átadta a mongoloknak 295 1918 szeptemberében lépett először a mongol fővárosba, ekkor kezdte meg nagyköveti tevékenységét. 296 BATSAIKHAN 2008: 123. 79