Oldal 78 [78]
KÁNSÁGTÓL A KÖZTÁRSASÁGIG
az országot. Az elkövetkezendő években az is kiderült, hogy a kínai fennhatóság
csak fikció. A szerződések erre vonatkozó pontjai csak arra voltak hivatottak, hogy
leplezzék az egyre erősödő orosz térnyerést.
Természetesen a mongol kormány nem hagyta szó nélkül, hogy a két szomszé¬
dos ország gyakorlatilag a fejük felett döntött az ország sorsáról." 1913 decem¬
berében mongol követség érkezett az orosz fővárosba, amely december 16-án egy
jegyzékben rögzítette, hogy a mongol kormány nem ismeri el a szerződést, amit
a mongolok megkérdezése nélkül kötöttek. Jelezte, hogy a mongol kormány fenn
kívánja tartani a jogot arra, hogy Kínával való viszonyát saját maga határozza meg.
A cári diplomácia azonban hamarosan sarokba szorította a küldötteket, és azzal
fenyegette a mongolokat, hogy a tervek elutasítása esetén minden támogatást
megvon az orszagtol.**°
1913 végén Japán újra bekapcsolódott a Belső-Ázsia feletti politikai fennha¬
tóságért folytatott harcba. Felajánlotta segítségét a mongol területek (Mongólia,
Barga, Belső-Mongólia) egyesítésére, illetve Mongólia teljes függetlenségének ki¬
alakításához. Cserébe a mongóliai vasúti koncessziókat szerette volna megszerezni,
továbbá kereskedelmi kiváltságokat, területi jogokat kért, tehát olyan , lehetősé¬
get", amivel némiképp csökkenthetnék a térségben kialakult orosz hegemóniát.
A mongol fővárosban tartózkodó orosz konzul természetesen tudomást szerzett
atárgyalásokról, és jelentése alapjän az orosz külügyminiszterium az orosz-japän
szerződésekre hivatkozva, azonnal számon kérte a japán kormányon a mongóliai
tevékenységét. A japánok nem voltak elég elszántak, és a határozott orosz fellépés
hatására mostis visszaléptek, így amongoloknakle kellett mondaniuk arról, hogy
japán segítséggel törjenek ki az egyre terhesebb orosz gyámság alól.
A mongol területek státuszának rögzítéséről szóló háromoldalú tárgyalások,
végül 1914 őszén indultak meg Kjahtában és nyolc hónapig tartó maratoni ülések
után vezettek a megállapodáshoz." A tárgyalások Oroszország teljes diplomáciai
győzelmét hozták. Sikerült végigvinniük korábbi terveiket, így a háromoldalú
szerződés gyakorlatilag az 1912-es orosz-mongol &s az 1913-as orosz-kinai meg¬
ällapodäsok véglegesitését jelentette. Mongólia és Kína egyaránt elismerte és
elfogadta Oroszországnak a másik állammal kötött szerződését. , Külső-Mongó¬
lia a Köztársasági Kína második évének 11. hónap 5-én, ill. az Oroszország által
1913. október 23-án megkötött orosz-kínai egyezményt elismeri." — olvashatjuk
a dokumentum első fejezetében." Az 1915. május 25-én aláírt megállapodás
285 A Mongol tüükhiin deej bichig című forrásgyűjtemény közöl egy kiáltványt, amelyben a mongol
kormány tiltakozik az egyezmény ellen. A levelet 1913. november 4-én keltezték, amelyre a
Niislel Khüreeben székelő orosz konzul, Miller 1913 decemberében válaszolt. Lásd: JAMSRAN
1992b: 41.
°8° BATSAIKHAN 2008: 212-214.
257 Batsaikhana tárgyalások kezdetét szeptemberre teszi. BATSAIKHAN 2008: 275; SANJMYATAV
1991: 12-13.
288 SANJMYATAV 1991: 42. A találkozó teljes jegyzőkönyvét és a szerződés orosz, francia, mongol
nyelvű szövegét közli: BATSAIKHAN 1999.
76