Seite 74 [74]
KÁNSÁGTÓL A KÖZTÁRSASÁGIG
A függetlenségi mozgalom - jellegét tekintve — jóval közelebb állt a Külső-Mongó¬
liában 1911-ben bekövetkezett eseményekhez, mint a korábbi évtizedek duguilang
mozgalmaihoz, hiszen a Bargában kirobbant megmozdulást is a helyi mongol
előkelők vezették. A felkelők elfoglalták Hailart, és győzelmeiket látva több járás
lakói is csatlakoztak hozzájuk. Elüldözték a kínai adminisztráció képviselőit,
elismerték maguk felett a bogd gegeen hatalmát és kimondták csatlakozási szán¬
dékukat Külső-Mongóliához.?"
Az új mongol kormány számára nagyon csábító volt a lehetőség, hogy az orszá¬
got a Barga-területek és Belső-Mongólia magukhoz csatolásával erősíthessék. Ez a
függetlenség kivívásával együtt — illetve után — nagy ajándéka lett volna a sorsnak.
Terveik megvalósítása érdekében már az 1911 nyarán Szentpétervárra utazott kül¬
döttség?"! is folytatott ilyen irányú tárgyalásokat. Az orosz cár, II. Miklós azonban
Mongólia teljes függetlenségét sem volt hajlandó elismerni, arról pedig hallani sem
akart, hogy Mongólia Kína kárára gyarapítsa területét.??
1912 elején mind az oroszok, mind a mongolok megkezdték a tárgyalásokat a
Yuan Shikai (1859-1916) vezette új kínai kormännyal.?“ Az orosz-kinai tärgya¬
lások nem vezettek jelentős eredményre annak ellenére, hogy a cár többször is
megpróbálta , jobb belátásra bírni" a mongolokat, ésabogd gegeent a Kínához való
önkéntes visszatérésre biztatta. Természetesen a mongol kormány ettől mereven
elzárkózott, ahogyan Kína is elutasította az esetleges mongol autonómiát, ""! de
Kínát viszonylagos gyengesége akadályozta érdekei maximális érvényesítésében.
A kialakult helyzetben az oroszok a korábbinál jóval határozottabb, kezdemé¬
nyezőbb politikával léptek fel. Az orosz diplomácia elképzelése a következő volt:
Oroszország támogassa Mongóliát, a terület kapjon részleges önállóságot Kínán
belül, Kína pedig garantálja a mongol autonómiát és azt, hogy nem állomásoztat
haderőt az országban, illetve mindkét fél ismerje el az oroszok kereskedelmi jogait
a térségben.”® Az volt a céljuk, hogy a kínai kereskedelmi monopóliumokat teljes
egészében kiszorítsák Mongóliából, így teremtve meg az orosz tőke számára a ré¬
gen áhított lehetőséget Mongólia piacainak elfoglalására. Az elképzelések e durva
formában természetesen nem voltak alkalmasak egy szerződés megkötésére, így
népesség - mongol, kínai, orosz - találkozási pontja, a térség fontos kereskedelmi útja vezet
itt. ZATSEPINE 2017: 26.
260 URANGUA 2006: 42.
261 Az 1911 augusztusában Khanddorj vezetésével Szentpétervárra érkezett delegáció. A tárgya¬
lásokon nem csak a függetlenség lehetőségéről, de a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről is
tárgyaltak. Az orosz tárgyaló delegációt P. A. Stolipin vezette. URANGUA 2006: 31.
?% ZLATKIN 1950: 85.
26 YASKINA 2007: 38.
254 URANGUA 2006: 53.
265 A targyalason rész vett A. Neratov kiiliigyminiszter-helyettes, Korostovets és G. A Kozakov
a minisztériumból, ketten-ketten pedig a többi minisztériumot képviselték. NAKAMI 1999:
75.
72