Seite 66 [66]
KÁNSÁGTÓL A KÖZTÁRSASÁGIG
Az intézkedések hatására a kereskedők helyzete némiképp javult." Ezt volt
hivatva elősegíteni az 1912-ben Moszkvában létrejött , Orosz exportszövetség"?""!
is, amelynek vezetője P. P. Ryabusinsky??? volt. Ez az exportszövetség később a
konzulätusokhoz hasonlöan, Urga után Uliastai-ban is képviseletet nyitott."
1911-ben Mongóliában már az év elején felerősödtek a mandzsu hatalommal
szembeni elégedetlenség hangjai, hiszen az udvar nem hagyott fel a fentebb már
említett , Új kormányzati elképzelés"?! szellemében meghozott intézkedések
bevezetésével. Tavasszal a Oing-kormányzat egy újabb 16 pontból álló iratban
közölte szándékait a mongolokkal, majd a nyáron ismét egy, a hagyományos no¬
mád életmódotjelentősen korlátozó lépést tett. Minden mongol járásban mandzsu
és mongol hivatalnokok részvételével, szántóterületek kialakítását felügyelő és
irányító hivatalokat állítottak fel. Ezek az irodák a mongol igények legcsekélyebb
mértékű figyelembevétele nélkül adtak ki engedélyeket szántóterületek kialakítá¬
sára. Az intézkedések hatására jelentősen megnőtt a Mongóliába települő kínaiak
létszáma. Ezt biztosan kijelenthetjük annak ellenére is, hogy ekkor az országban
élő kínaiak számára vonatkozóan meglehetősen ellentmondásos adatok állnak
rendelkezésünkre." A kínaiak tömeges letelepedése egyébként már néhány évvel
korábban megkezdődött. Erről Kozlov 1907-1909-es mongóliai expedíciójának
leírásában már tudósítást ad.
A Cing-udvar új elképzelései a buddhista kolostori rendszerrel szembeni szank¬
ciók lehetőségétis felvetették. Ezzel kapcsolatban érezhetően változott a mandzsuk
hozzáállása. A mongol buddhista kolostorokat, illetve a főlámát már közel sem
tekintették olyan sérthetetlennek, mint a korábbi évszázadokban. A mandzsu kor¬
mányzat talán úgy vélte, a 18-19. században a vallás elvégezte azt a feladatot, amit
neki szántak. A mongol társadalomban betöltött szerepe, illetve abogd gegeen egyre
30 Az orosz kereskedelem és ipar 19. századi mongóliai előretörése a konzulátusok megnyitása
után is jelentős volt. 1891 és 1908 között az oroszok Mongóliába irányuló kivitele 2296-kal,
migamongolkivitel 56,6 %-kalnött. NATSAGDORJ - SHIRENDEB 1968: 245; ZLATKIN 1950:
76.
#1 Halha Orosoos gadaadad ed baraa gargakh nökhörlöl. NATSAGDORJ - SHIRENDEB 1968:
245; Or. Russkoye eksportnoye tovarishchestvo. ZLATKIN 1950: 77.
232 PP. Ryabushinsky (1871-1924). Egy a 20. század elejei orosz gazdasági életben jelentős
befolyással bíró gyáriparos és bankárcsalád tagja. Irányításával létrehozták a , Mongóliai
Kereskedelmi Expedíciót" (or. Moskovskaya Torgovaya Ekspediciya v Mongoliyu), melynek
feladata a mongóliai orosz kereskedelem lehetőségeinek felmérése volt. A tapasztalatokat egy
hasonló című gyűjteményben publikálták. ENDIcoTr 1999: 59.
233 ZLATKIN 1950: 77; ENDICOTT 1999: 60.
234 URANGUA 2009; MEI-HUA 1999: 27-38.
235 Jamsran, L. értekezésében egy orosz forrásra (D. Isaev: Az orosz Távol-Kelet jelenlegi helyzete
című munkája) hivatkozva, az ekkor elkobzott mongol területeket 4905 000 gyeszyatyinában
(1gy-1,09 hektár) határozza meg, ugyanakkor az ezen a területen letelepedett kínaiak létszámát
350 000 főben adja meg, ami meglehetősen magas szám Mongólia akkori lakosságszámához
viszonyítva. Ezzel szemben Maiskii I. M. 1959-ben megjelent munkájában 100 000-es kínai
létszámról beszél. Véleménye szerint közülük 70 000 fő kereskedelemmel foglalkozott.
MAISKII 1959. A gyeszjatyina ätvältäsäröl, szereperölläsd: KLJUCSEVSZK1J 2009: 111-113.
336 KozLov 1923: 22.
64