Oldal 64 [64]
A TEOKRATIKUS MONGOL ÁLLAM IDŐSZAKA
A KÍNÁTÓL VALÓ ELSZAKADÁS ELŐKÉSZÍTÉSE
A korábbi évek mandzsuellenes mongol megmozdulásai után, a 20. század máso¬
dik évtizedére mind bel-, mind külpolitikai téren olyan helyzet alakult ki, amely
magában hordozta a lehetőségét annak, hogy a mongolok Mandzsu Birodalom¬
ban elfoglalt helyzete megváltozhasson. Bár az előző évtized fegyveres felkelései
nem hoztak jelentős sikereket az elszakadás tekintetében, a kérdés továbbra is
napirenden volt a mongolok között. Folytatódott a kiútkeresés, és az elszakadási
törekvések jellegében is fontos fordulat állt be. A korábbi években a mandzsuellenes
felkelések vezetői leginkább az aratok (az alávetett pásztorok) és a szegény lámák
közül kerültek ki, és bár az esetek döntő többségében a kínaiak ellen irányultak,
a függetlenedési törekvések mellett a fennálló társadalmi rendszert is támadták.
Azonban 1911-ben az elszakadási mozgalom irányítását átvették a mongol előkelők,
a vallási hierarchia magasabb szintjén álló lámák, tehát tulajdonképpen az a réteg,
amelynek jóval kevesebb hátránya származott a mandzsu fennhatóságból, mint az
alávetetteknek. E változásban politikai és gazdasági okok egyaránt közrejátszottak.
A külföldiek - elsősorban az orosz kereskedők — megjelenésének köszönhetően
szélesedő piaci viszonyok között, a kínai kereskedék monopöliumai egyre nehe¬
zebben tolerálható módon korlátozták a mongolok piacra jutásának lehetőségét,
amin mindenképp változtatni kívántak. Egyúttal érezhető volt a Qing-kormänyzat
válsága is, így a mongolok számára kedvező külpolitikai eseményekre reagálva,
a bogd gegeen és a hozzá közelálló előkelők felvették a diplomáciai kapcsolatot a
kínaiakkal szembeni lehetséges szövetségessel, a cári Oroszországgal.
A cári kormány 1907-ig tartózkodott az aktív mongóliai tevékenységtől, hiszen
az 1905-ben a japánoktól elszenvedett vereség meggátolta abban, hogy a térség¬
ben kezdeményező politikát folytathasson. Azonban az orosz-japán enyhülés
eredményeképp 1907-ben aláírt szerződés??? az ázsiai érdekszférák rendezésével
lehetővé tette, hogy 1911-ben határozottabb formában nyújtsanak segítséget a
mongoloknak.””
222 A titkos szerződés megállapodást tartalmazott a ket orszäg äzsiai területeire, ill. a hozzäjuk
tartozó érdekszférákra vonatkozóan. JAMSRAN 1992 b: 97; MasaTo 1972: 33-48.
225 Az 1907-es orosz-japán szerződést 1910-ben és 1912-ben két újabb titkos megállapodás követ¬
te. Ezek eredményeképp a két ország között Ázsiával kapcsolatban fennállt vitás kérdéseket,
maradéktalanul sikerült tisztázni.
62