Page 62 [62]
KÁNSÁGTÓL A KÖZTÁRSASÁGIG
báró Roman Fjodorovics Ungern von Sternberg (1886-1921) játékszerévé vált.
Ezzel teljesen kicsúszott a bogd és a hozzá hű támogatói kezéből az irányítás, s
1921-ben az Ungern-érát felváltó bolsevik támogatottságú rendszerrel szemben
már képtelenek voltak érdekeik védelmére.
A bogd elődeihez hasonlóan támogatta az oktatást, a mongol nyelvű irodalom
fejlesztése érdekében a fordítóiskolákat is. Számos tibeti, kínai és mandzsu nyel¬
vű könyvetis lefordítottak, és ezeknek csak egy része volt kifejezetten buddhista
mű, a korszakról született mongol összefoglaló történeti műveket is említenek."
Akárcsak elődei, ő maga is hozzájárult amongol irodalmi munkák gyarapításához,
vallási és történeti útmutatásait, , intelmeit" rendszeresen papírra vetette."
Az egyházi oktatás, a fordítóiskolák, datsanok (kolostoriskolák) támogatása
mellett, komoly figyelmet fordított a világi oktatás fejlesztésére is. Ez a tevé¬
kenysége a 19-20. század fordulóján részben a kínaiak terveivel is összhangban
állt. A Oing-kormányzat által kiadott , Új kormányzati elképzelések" — számos
Mongólia és a mongol lakosság számára negatív hatású intézkedése mellett — egy
maradéktalanul az ország javára szolgáló célkitűzést is tartalmazott. Ez az oktatás
fejlesztése volt, melyet a főláma mellett számos mongol előkelő is támogatott, sőt
1908-ban, egy, a mongol fővárosban tevékenykedő hivatalnokok által az uralkodó¬
nak írt levélben kifejezetten kért is." Az első világi iskolát még 1898-ban állami
költségen alapították, melyben mandzsu nyelvet és írást oktattak a diákoknak.
1909-ben egy a fővárosban alapított világi iskola építésére a bogd saját kincstárából
ismét 100 000 lan ezüstöt adományozott, s később hasonló összeggel támogatta
az építkezés folytatását is. Bár a világi oktatás fejlesztése mindenképpen jelentős
lépésnek számít, ne feledkezzünk meg arról a tényről, hogy ezek az iskolák álta¬
lában a kínai és mandzsu nyelv elsajátítását voltak hivatva elősegíteni, így — ha
burkolt formában is, de — inkább szolgálták a dinasztia, mint a mongolok érdekeit.
Ugyanakkor ezek az apró lépések nem változtattak azon az alapvető tényen, hogy
a mongol lakosság jelentős része nem volt azoknak az ismereteknek a birtokában,
amelyeklehetővé tették volna az államéletben, a hivatalos iratokban és törvények¬
ben való eligazodást, lévén azok jelentős része mandzsu, illetve kínai nyelven és
írással született. A hivatalos iratok, valamint a mongol intézményeknek, hivatal¬
nokoknak és alattvalóknak küldött parancsok háromnyelvűek voltak ugyan, de ez
keveset segített. A tényekhez tartozik, hogy az 1921-es forradalom előtt, amongol
társadalomban az írni-olvasni tudók száma nem haladta meg a 1096-ot, " az iskolai
képzés alapvetően a buddhista oktatást jelentette, a , műveltség" jellemzően a lámák
25 JAMSRANJAV 1998: 41-48.
*4 Ezen forditasainak, elemzéseinek egy részét mar publikaltak. SARKOzI 1992. A kényvben
közölt bibliográfia pontos áttekintést nyújt a témával foglalkozó, 1992 előtt megjelent
szakirodalomról. Szerencsére a 8. bogd gegeen intelmeinek nagy része mind a mai napig
fennmaradt, a mongol központi könyvtár gyűjteményében hozzáférhető. Emellett a világ
számos jelentős mongolisztikai gyűjteményében is megtalálható.
25 Mongol Állami Levéltár. 1. fond. HN-1708, 227-229.
76 BATCHULUUN — KHULAAN 2006: 4.
60