OCR
KÁNSÁGTÓL A KÖZTÁRSASÁGIG nem a közösség fontos találkozóhelyévé, kereskedelmi csomópontokká is váltak. A világi adminisztráció mellett fokozatosan úgy kezdtek működni, mint állam az államban, egyfajta sajátos - mongol - alternatívát nyújtva a hivatalos mandzsu-kínai közigazgatás mellett. A buddhizmus mély beágyazottságának köszönhetően, a vallási hierarchia magasabb fokán álló lámák jelentős befolyással voltak a hívők mindennapi életére is. Az 1650-ben Öndör Gegeen Zanabazarral (1636-1723) létrejött tisztség képviselői, a mongol buddhizmus főlámái, a buddhizmus mongóliai szerepének köszönhetően a mandzsu korban fokozatosan a kolostori rendszer, és ezen keresztül közvetetten a mongol buddhista közösség - lámák és világi hívők — megfellebbezhetetlen tekintélyű vezetőivé váltak. Szerepük annak ellenére vált meghatározóvá, hogy a 18. század közepétől a mandzsu kormányzat mindent elkövetett azért, hogy befolyásukat korlátozza. Ezért voltak a főlámák a harmadik újjászületéstől kezdődően valamennyien tibeti születésűek, ezért fordítottak különös figyelmet arra, hogy beiktatásuk a kínai császár beleegyezésével válhatott csak jogszerűvé. A mandzsu kormányzat azonban ezen erőfeszítéseivel sem volt képes megakadályozni, hogy a bogd gegeen cim 8. birtokosa a 20. századi történelem meghatározó szereplőjévé váljon. 1868. 11. havának 13. napján, Tonghzi"? császár uralkodásának hetedik esztendejében elhunyt a mongol főláma 7. újjászületése. Halála után, a történeti hagyományt követve tettek lépéseket az új megtestesülés felkutatásának érdekében. A császár által amongol főlámának adományozott aranypecsétet letétbe helyezték az erdeni shanzodva'” hivatalában, hogy azzal senki vissza ne élhessen, majd a mongol előkelők egy hivatalos iratban kértek engedélyt a császártól, hogy az új megtestesülés felkutatását megkezdhessék. A mandzsu uralkodó elődei gyakorlatának megfelelően, 1869. negyedik hónap 23. napján parancsba adta a dalai és a pancsen lámának, hogy az új megtestesülést csak Tibetben találhatják meg," és ezzel párhuzamosan a mongoloknak küldött leiratában engedélyezte az újjászületés megkeresését, s egyúttal utasította a Mandzsu Állami Kincstárat, hogy a kutatás költségeinek fedezésére 50 000 lan ezüstöt juttassanak a Mongol Kincstár számára. A keresés sikerrel járt, s a császári parancsnak megfelelően valóban egy tibeti kisfiúban vélték felismerni a mongol főláma következő újjászületését." A 8. megtestesülés" 1869-ben egy tibeti nemesi családban reinkarnálódott, apja a dalai láma egyik kamarása volt. A gyermek a szokásoknak megfelelően, életének 52 "Tongzhi (1856-1875, uralkodott 1861-1875) mongol uralkodói neve Bürent zasagch. 183 Lásd a 90. lábjegyzetet. Korábban a bogd gegeen alávetettjei adminisztratív szempontból a Tüsheet kán hivatalához tartoztak. CHULUUNBAATAR 2005. A hivatal létrehozásakor a császár a legitimáció alapját jelentő pecsétet is adományozott. 54 SZILÁGYI 2004. 55 Ha a mongol buddhizmus főlámáinak reinkarnációit vesszük számba, akkor ez az újjászületés a nyolcadik volt, de a buddhista életrajzok egy sokkal kiterjedtebb reinkarnációs sort említenek, ami szerint a 23. 156 A cím létrejöttére vonatkozóan lásd: SZILÁGYI 2010a. 54