Seite 39 [39]
OCR
VERSENY ÁZSIA ÚJRAFELOSZTÁSÁÉRT A 19-20. SZÁZAD FORDULÓJÁN A háború következtében Japán közvetlen szomszédságba került Külső-Mongóliával, és mindent megtett annak érdekében, hogy megszilárdítsa mind gazdasági, mind politikai befolyását ebben az országbanis. Bár a 20. század legelejének eseményei még nem eredményeztek közvetlen japán jelenlétet az ázsiai szárazföld belsejében, a szigetország 1905 után mondhatni ugrásra készen várakozott a határon, hogy Kína legkisebb gyengeségének jelére befolyása alá vonhassa a mongol területeket is. A század első évtizedeiben azonban több, ezt célzó próbálkozása is kudarcba fulladt, és ez nagyban a cári orosz kormány lépéseinek volt köszönhető. A MONGÓLIAI OROSZ BEFOLYÁS KIÉPÍTÉSÉNEK ELSŐ LÉPÉSEI A mandzsu kor utáni Mongólia talpra állása, az új államrendszer megszilárdulása és a független mongol állam nemzetközi megítélése szempontjából, alapvető jelentőséggel bírt a cári orosz kormány állásfoglalása. Oroszország már a 19. században szorosabb kapcsolatokat alakított ki Mongóliával, de ez akkor még korántsem politikai, hanem inkább gazdasági jellegű volt." Ebben az időben a Mandzsu Birodalom még meglehetősen szilárd lábakon állt, és az orosz politikában sem volt meghatározó a mongóliai orientáció. A kereskedelmi kapcsolatok felvételét pusztán a szomszéd viszony kialakulásának, a szibériai hódítások egyenes következményének kell tekintenünk, amiben szerepet játszott az is, hogy a szibériai területeken megtermelt áruk számára könnyen elérhető felvevőpiacot jelenthetett Mongólia. A 20. század elejére Kínában az erős központi hatalom hiányának következtében egyre erőteljesebbé vált az elégedetlenség, és aromló gazdasági körülmények kialakulásáértis sokan az országban tartózkodó jelentős számú külföldit hibáztatták. Ennek következtében robbant ki az 1900-as kinai ,, bokszerlazadas”,'** mely jó ürügyet szolgáltatott arra, hogy az idegen hatalmak újra rávethessék magukat az országra. Az intervenciós csapatok jelentős részét az oroszok alkották, akik az 1901-es - a lázadást lezáró és a megtorlást legitimáló — szerződés aláírása után is az országban maradtak. A beavatkozás utáni osztozkodás sem tudta elejét venni annak, hogy Japán és a cári Oroszország között a viszony ne romoljon tovább. 1903 májusában Kuropatkin orosz hadügyminiszter, miután Mandzsúriában meggyőződött a vasútvonal építésének eredményeiről és szemlét tartott a kelet-ázsiai orosz haderő fölött, Japánba utazott. Látogatásának célja a két ország közötti meglehetősen megromlott viszony rendezése volt, azonban nem járt sikerrel. Visszatérése 35 1860-ban a máraddigis meglévő árucsere-forgalom fokozása érdekében, illetve, hogy az orosz, elsősorban Dél-Szibériából származó kereskedők pozícióit javítsák a kínai vetélytársaikkal szemben, kereskedelmi konzulátust nyitottak Urgában. 538 Alázadástkirobbantó titkos társaság neve , békét és igazságot teremtő ököl". Innen származik a felkelők angol elnevezése. 37
