Oldal 36 [36]
OCR
KÁNSÁGTÓL A KÖZTÁRSASÁGIG A transzszibériai vasútvonal" építése nagy erőkkel folyt, " amikor a kínai-japán háború győzteseként Japán a kelet-ázsiai területek feletti hegemónia és a kereskedelem szempontjából igen fontos területekre terjeszthette ki hatalmát, elsősorban Mandzsúriában és a Liaotung-félszigeten. Ez kifejezetten érzékenyen érintette a cári Oroszországot, mivel már régóta szemet vetettek a félsziget jégmentes téli kikötőire."! Oroszország ,a vasútvonallal bekerült a csendes-óceáni nemzetközi gazdasági és politikai vetélkedés érdekkörébe", " így egyáltalán nem volt számára közömbös, hogy az újonnan megszerezhető területekért egy folyamatosan gyengülő országgal, Kínával kell megmérkőznie, vagy az utóbbi évtizedekben szédületes fejlődést produkáló Japánnal. Ráadásul a szigetország kormánya az esetleges katonai fellépéstől sem riadt vissza érdekei védelmében. A simonoszeki békével"? Japán gyakorlatilag Oroszország szárazföldi szomszédjává vált. Az oroszok a helyzet elfogadása helyett a szembenállást választották. Ehhez azonban - mintegy ütközőállamként - szükségük volt Kínára is. Az orosz területeket mindaddig viszonylagos biztonságban tudhatták a japán intervencióval szemben, míg a szigetország terjeszkedési vágyának elég volt bizonyos — északkelet-kínai — területeket koncként odavetni. Ugyanakkor nem volt érdekük, hogy Kína végleg összeomoljon, hiszen akkor a japánok túl könnyedén juthattak volna jelentősebb területekhez, s így a versenyben Oroszország elé kerülhettek volna. , Oroszország számára a legelőnyösebb, ha egy erős, de mozdulatlan Kína a szomszédja." — írta visszaemlékezéseiben az akkori cári politika egyik vezetője." E megfontolásból Németország és Franciaország segítségével elérték, hogy Japán feladja a Liaotung-félsziget."" 1896-ban pedig tető alá hoztak egy orosz-kínai titkos szerződést, "S amelyben kötelezettséget vállaltak egy esetleges Japán elleni háborúban a segítségnyújtásra. Még ugyanez év augusztusában megállapodást 1 LINCOLN 1994: 221-238. NO 1891-ben a vasútvonal építésével elérték Omszkot, 1894-ben Krasznojarszkot. MARCH 1996: 154-155. Az orosz külpolitika hosszú idő óta a legnagyobb energiát az egész évben szabad kereskedelmi és természetesen katonai kikötők kérdésének megoldására fordította. Szabad kijárást akartak szerezni mind nyugati irányban a Földközi-tengerre, mind kelet felé a Csendes-óceánra. "2 HELLER 1996: 578. 13 Csoma 2018: 104. 114 Szergej Juljevics Vitte (1849-1915). Tbilisziben született, gimnáziumi tanulmányait Kisinyovban, az egyetemet Odesszában végezte. 1889-1891 között az orosz Pénzügyminisztérium Vasútügyi Hivatalát vezette, majd a cár 1892-ben a terület miniszterévé nevezte ki. 1905-1906-ban orosz miniszterelnök. VITTE 1922: 45. Egy évig tartott a japán fennhatóság a félszigeten. Két évvel később a kínai kormány bérbe adta a terület déli részét az oroszoknak. 1898. március 15-én orosz haderő vonult be Kinzhou, Talien és Port Arthur erődjeibe. 116 LuJANOV 2007: 151-169. 111 115 34
