Page 35 [35]
VERSENY ÁZSIA ÚJRAFELOSZTÁSÁÉRT A 19-20. SZÁZAD FORDULÓJÁN
nyult, hiszen nagyobb áldozatok nélkül sikerült elérni célját: 1876. február 26-án
megszületett a barátsági szerződés a két ország között." Ebben Japán független
országként ismerte el Koreát, viszonzásképp a koreai kormány kötelezte magát,
hogy egyes kikötőit megnyitja a japán kereskedők előtt. Japán ezzel a lépésével
újra szemben találta magát Kínával, mely hagyományosan nagy befolyással ren¬
delkezett a Koreai-félszigeten. Ez aszembenállás aztán több konfliktuson keresztül
vezetett a kínai-japán háborúig, amely majd húsz évvel a koreai-japán szerződés
aláírása után robbant ki."" Az ázsiai politikai érdekszférák átrendeződése közben
azonban számos európai ország is megpróbálta befolyási övezeteit megtartani és
kiterjeszteni Kelet-Ázsiában.
Az angol- orosz viszony megromlása következtében Japán, mint potenciális szö¬
vetséges került előtérbe az angolok számára, s mivel Oroszország jóval könnyebben
tudta érvényesíteni akaratát a térségben, egyszerűbben tudott terjeszkedni európai
riválisánál, Anglia számára létkérdéssé vált Japán megnyerése. Ugyanakkor a világ
akkori egyik legerősebb gazdasági és politikai nagyhatalmának támogatása kapóra
jött a fokozottabb nemzetközi szerepre és jelentős befolyási övezet kiépítésére tö¬
rekvő császári kormányzatnak is. Így hosszas egyeztetések után 1894 júliusában
aláírták a módosított angol-japán szerződést, melynek legnagyobb hozadéka
a japán kormányzat számára - a konkrét angol kedvezményeken túl -, hogy az
angolok hallgatólagos beleegyezésével, támogatásával a háta mögött már jóval
bátrabban vállalhatta fel a terjeszkedéssel járó konfliktusokat. Természetesen az
így létrejött megállapodásoknak kizárólag megfelelő gazdasági és katonai háttérrel
lehetett érvényt szerezni, de ez a térség leglátványosabb fejlődését produkáló Japán
tekintetében adott volt.
A császári kormányzat katonai téren is rendkívül gyors sikerek elérésére volt
képes, hiszen alig több mint fél évvel a kínai-japán háború kitörése után mind
szárazföldön, mind tengeren győzelemre állt a szigetország hadserege. Ennek
következtében Peking 1895 februárjában békét kért. A Simonoszekiben aláírt
békeszerződésben" Kína elismerte Koreát mint független országot, "" átadta
Japánnak a Liaotung-félszigetet és Tajvant, jóvátételt fizetett és megadta a nyugati
országoknak is biztosított előjogokat. Ezzel a lépéssel Japán megvetette lábát az
ázsiai szárazföldön."
14 CsoMA 2018: 95.
105 1885-ben Ito Hirobumi és Li Hungran Tiencsinben (Tianjin) még alairnak egy japan-kinai
jegyzőkönyvet, melyben mindkét fél ígéretet tett arra, hogy nem állomásoztat csapatokat az
orszägban. CsoMA 2018: 102.
146 ROSTUNOVA 1977: 28-29.
107 Dr. SZAMUELY 1962: 249-250; REISCHAUER 1995: 131; Csoma 2018: 104; GERNET 2001:
453-454.
108 Marcu 1996: 165.
33