Oldal 34 [34]
OCR
KÁNSÁGTÓL A KÖZTÁRSASÁGIG JAPÁN TERÜLETSZERZŐ AMBÍCIÓINAK HATÁSA A MONGOLOKRA Japán a Meidzsi-restaurációt követő gazdasági fellendülésnek köszönhetően, a 19. század végére Ázsia egyik legbefolyásosabb államává vált." Kínával szembeni sikeres expanzióját követően, az észak-kínai területek határvidékén hamarosan szemben találta magát Oroszországgal is. Az 1870-es évekre szinte mindennapossá váltak az összetűzések az orosz és japán halászok között, és a Szahalin-sziget birtoklásának megoldatlan kérdését is mihamarabb tisztázni kellett. 1872-ben az első orosz konzul érkezett a japán fővárosba, és azonnal megkezdődtek a szigetekkel kapcsolatos tárgyalások. Gyors előrelépés azonban nem volt várható, mivel mindkét fél igényt tartott Szahalin felségjogára, s bár az egyeztetések során Japán kénytelen volt lemondani a szigetről, de helyette a Kuril-szigeteket követelte. Tárgyalási pozícióit az is javította, hogy maga mögött tudhatta az angol diplomáciát, hiszen London ellenérdekelt volt Oroszország túlzott megerősödésében. Ezt atámogatást a japán diplomácia később is nagyon eredményesen kamatoztatta céljai elérése érdekében." A szerződést, melyet , Kuril-Szahalin csereszerződés"-ként ismer aszakirodalom,'” 1875. majus 7-én irta ala A. M. Gorcsakov orosz külügyminiszter és Enomoto Takeaki japán nagykövet Szentpéterváron. A szerződés azonban csak ideiglenesen oldotta meg a két ország közötti vitás kérdéseket, hiszen a századfordulót már ismét a cári Oroszország és Japán rivalizálása jellemezte, amely végül az 1904-1905-ös orosz-japán háborúban eszkalálódott." A japán expanzió következő állomása a Korea feletti befolyás megszerzésére irányuló lépés volt. Korea meglehetősen bizalmatlanul szemlélte a japán előretörést, mivel semmilyen formában nem volt hajlandó elfogadni a szigetország kormányát, s aggódva figyelte a gyengülő Kína reakcióját, hiszen a , Mennyei Birodalom" korábban képes volt , megvédeni" az országot. Azonban Japán agresszív fellépése és az 1874-es tajvani , expedíciója"? megrémítette a koreai kormányt, és az uralkodó eliten belüli hatalmi konfliktus is lehetőséget teremtett a japánok számára, hogy beavatkozzanak a királyság életébe. A tárgyalások elakadása után Tokió újra katonai fenyegetéssel próbálta megoldani a helyzetet, ez azonban csak másodszorra sikerült, mivel az első, kisebb erődemonstrációra a koreaiak ágyútűzzel válaszoltak." A taktika a szigetország számára szerencsésnek bizo9 KENNEDY 1987: 206-207. "9 ~RosTuNova 1977: 25. 100 Marcu 1996: 90. 5 ROSTUNOVA 1977. Az1971-bena szigeten hajótörést szenvedett, és a helyiek által meggyilkolt japán tengerészek halálát megbosszuló büntető expedíció volt a modernizálódó Japán első sikeres külföldi katonai próbálkozása, ha úgy tetszik a későbbi japán imperialista hódítás legelső epizódja. 1875 májusában három hadihajó a part menti vizek ellenőrzésének ürügyével vonult fel Korea partjainál, közülük az Unjó gőzös pedig mélyen behatolt a Han folyó torkolatába is. Miután erre ágyútűz volt a válasz, a következő expedíciós hadtest már hat gőzöst, s mintegy háromszáz katonát foglalt magában. REISCHAUER 1995: 130; TOTMAN 2006: 444. 102 103 32
