Oldal 34 [34]
KÁNSÁGTÓL A KÖZTÁRSASÁGIG
JAPÁN TERÜLETSZERZŐ AMBÍCIÓINAK HATÁSA A MONGOLOKRA
Japán a Meidzsi-restaurációt követő gazdasági fellendülésnek köszönhetően,
a 19. század végére Ázsia egyik legbefolyásosabb államává vált." Kínával szembeni
sikeres expanzióját követően, az észak-kínai területek határvidékén hamarosan
szemben találta magát Oroszországgal is. Az 1870-es évekre szinte mindennapossá
váltak az összetűzések az orosz és japán halászok között, és a Szahalin-sziget
birtoklásának megoldatlan kérdését is mihamarabb tisztázni kellett. 1872-ben az
első orosz konzul érkezett a japán fővárosba, és azonnal megkezdődtek a szigetekkel
kapcsolatos tárgyalások. Gyors előrelépés azonban nem volt várható, mivel mindkét
fél igényt tartott Szahalin felségjogára, s bár az egyeztetések során Japán kénytelen
volt lemondani a szigetről, de helyette a Kuril-szigeteket követelte. Tárgyalási
pozícióit az is javította, hogy maga mögött tudhatta az angol diplomáciát, hiszen
London ellenérdekelt volt Oroszország túlzott megerősödésében. Ezt atámogatást
a japán diplomácia később is nagyon eredményesen kamatoztatta céljai elérése
érdekében." A szerződést, melyet , Kuril-Szahalin csereszerződés"-ként ismer
aszakirodalom,'” 1875. majus 7-én irta ala A. M. Gorcsakov orosz külügyminiszter
és Enomoto Takeaki japán nagykövet Szentpéterváron. A szerződés azonban csak
ideiglenesen oldotta meg a két ország közötti vitás kérdéseket, hiszen a századfor¬
dulót már ismét a cári Oroszország és Japán rivalizálása jellemezte, amely végül
az 1904-1905-ös orosz-japán háborúban eszkalálódott."
A japán expanzió következő állomása a Korea feletti befolyás megszerzésére
irányuló lépés volt. Korea meglehetősen bizalmatlanul szemlélte a japán előre¬
törést, mivel semmilyen formában nem volt hajlandó elfogadni a szigetország
kormányát, s aggódva figyelte a gyengülő Kína reakcióját, hiszen a , Mennyei Bi¬
rodalom" korábban képes volt , megvédeni" az országot. Azonban Japán agresszív
fellépése és az 1874-es tajvani , expedíciója"? megrémítette a koreai kormányt,
és az uralkodó eliten belüli hatalmi konfliktus is lehetőséget teremtett a japánok
számára, hogy beavatkozzanak a királyság életébe. A tárgyalások elakadása után
Tokió újra katonai fenyegetéssel próbálta megoldani a helyzetet, ez azonban
csak másodszorra sikerült, mivel az első, kisebb erődemonstrációra a koreaiak
ágyútűzzel válaszoltak." A taktika a szigetország számára szerencsésnek bizo¬
9 KENNEDY 1987: 206-207.
"9 ~RosTuNova 1977: 25.
100 Marcu 1996: 90.
5 ROSTUNOVA 1977.
Az1971-bena szigeten hajótörést szenvedett, és a helyiek által meggyilkolt japán tengerészek
halálát megbosszuló büntető expedíció volt a modernizálódó Japán első sikeres külföldi
katonai próbálkozása, ha úgy tetszik a későbbi japán imperialista hódítás legelső epizódja.
1875 májusában három hadihajó a part menti vizek ellenőrzésének ürügyével vonult fel
Korea partjainál, közülük az Unjó gőzös pedig mélyen behatolt a Han folyó torkolatába is.
Miután erre ágyútűz volt a válasz, a következő expedíciós hadtest már hat gőzöst, s mintegy
háromszáz katonát foglalt magában. REISCHAUER 1995: 130; TOTMAN 2006: 444.
102
103
32