Oldal 21 [21]
MONGOLOK A PREMODERN KORBAN
Gegeent (Öndör Gegeen, 1635-1723), akit 1650-ben tibeti zarándoklatán az 5.
dalai láma is elismert, mint megtestesülést, és a jebtsundamba?" címet adományozta
a fiatallámának. Igy létrejött a mongol buddhizmus főlámájának pozíciója, a bogd
gegeen cím is, ami a mai napig meghatározó a mongol politika- és kultúrtörténetben
egyaránt. A tisztség birtokosai amongol buddhizmus, és ezen keresztül amongol
történelem és kulturális hagyomány megkerülhetetlen szereplőivé váltak, amiben
nem kis szerepe volt magának Öndör Gegeennek, hiszen az első bogd korának
meghatározó történeti szereplőjévé vált.
A halhák kánságai közül ebben az időben hatalmukat tekintve a Dzsaszagtu
(Zasagt khan), a Tiisijetii (Tiisheet khan) és a Szecsen (Setsen khan)* kansag
emelkedett ki. Mivel ez utóbbi területe volt legközelebb az egyre erősödő mandzsu
territóriumhoz, az akkor uralkodó szecsen kán, Soloj (Sholoi 1577-1655) már
Ligdan halálának évében követséget küldött a mandzsu uralkodóhoz, biztosítva őt
arról, hogy a béke híve és nem keres semmilyen konfliktust." Egy évvelkésőbb már
a Tüsijetü és számos kisebb hatalmú kán is követte a példáját." Abahai egyelőre
kivart, de mikor 1638-ban a halha kánok elküldték a , kilenc fehér"? ajándékot,
már biztosította őket jó szándékáról és jelképesen fogadta a mongolok hódolatát.
A mandzsu uralkodó e gesztusban igazolódni látta további — a Góbi sivatagtól észak¬
ra eső területek elfoglalásával kapcsolatos - terveit, ahalhák azonban hamarosan
siettek demonstrálni a mandzsu hatalomtól való függetlenségüket."
A déli-mongol területek hódoltatása után a mandzsuk figyelme ismét a Ming-di¬
nasztia felé fordult. 1644-ben elfoglalták a császári trónt, és a következő évtizedek¬
ben elsősorban a Kína feletti fennhatóság megszerzéséért folytatott harc kötötte le
az erejüket. A mongol területek felé csak a század utolsó két évtizedében fordultak
ismét, így a központi mongol szállásterület némi lélegzethez jutott.
A viszonylag békés időszaknak a század nyolcvanas éveiben kirobbant halha
belviszály vetett véget, melybe hamarosan mind a mandzsuk, mind az 1640¬
ben a nyugati mongol területeken létrejött Ojrát Kánság is bekapcsolódott, így
aket halha känsäg - a Dzsaszagtu &s a Tüsijetü — egymás elleni harca, lassan
34
Tib. rje btsun gdam pa, klasszikus mongol boyda gegen (gegegen), halha mongol bogd gegeen cim.
A halha bogd gegeen (,szent feny, fenyesseg, bölcsesseg”), bogd khan („szent kän”) (mong. boydo
/boyda gegen/, boydo qayan), jebtsundamba khutugtu cimek gyakorlatilag egyenértéktiek és
szinonimaként használhatóak a tibeti címmel. A tibeti eredetű szavak, nevek mongolátírásaira
általában jellemző a nyelvi torzítás, így mongolban találkozhatunk javzandamb átírással is.
355 SZILÁGYI 2010a: 19-41.
36 Itta kifejezés nem a korábbi forrásokban a mandzsu uralkodó megszólítására használt formu¬
lát jelenti, hanem a három halha kánság közül a legkeletibb, a Szecsen káni aimag kánjának
megjelölésére szolgál.
37 OcHIR 2004/4. kétet: 72.
3 A Tüsijetü kän (Tüsheet khan) 1637 oktöbereben értékes ajandékokkal megrakodva kévet¬
seget küldött amandzsu udvarba, hogy biztositsa az uralkodö jöindulatät. BERGHOLZ 1993:
176; ERMACHENKO 1974: 73-75.
Az adó természetesen nem csak teve és lovak jelképes beszolgáltatását takarta. Mértéke
koronként és a mandzsu uralkodó befolyásának nagyságától függően változott.
4 CHIMITDOZHIEV 1974: 20.
19