Seite 16 [16]
KÁNSÁGTÓL A KÖZTÁRSASÁGIG
Altan több sikeres hadjáratot vezetett a Ming-területek ellen is (1529, 1530,
1542), ? amelyeket a korai időszakban elsősorban a zsákmányszerzés motivált.
1550-ben megközelítette Pekinget is, és két év múlva északi hadjáratában meg¬
szerezte a mongol főváros, Karakorum feletti fennhatóságotis. Az 1571-ben aláírt
szerződésben a kínai Ming-dinasztia is elismerte hatalmát," hozzájárult amongol
és kínai területek közötti kereskedelem újraindításához, s a szerződés megpecséte¬
leseüla Ming-dinasztia 12. csäszära, Longging (1537-1572) kinai cimmel (shunyi
wang, jengedelmes és igazságos fejedelem") tüntette ki a mongol uralkodót.
Az 1582-ben elhunyt Altan volt az utolsó olyan mongol kán, akinek valódi esé¬
Iye lehetett volna egy jelentősebb kiterjedésű egységes mongol állam kiépítésére.
Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy hatalmi pozícióit jobban erősítették a
mongolok lakta területen túli hódításai, mint a , belpolitikai" sikerei. Bár jelentős
hatalmi központot épített ki, vezető pozícióját sem fegyverrel, sem ideológiai esz¬
közökkel nem sikerült elfogadtatnia a mongol népekkel, így uralkodói korszaka a
területek egységesítése helyett inkább a déli területek szeparációját eredményezte.
A buddhizmus támogatásában tett jelentős lépései hosszú távon alapvetően befo¬
lyásolták a mongol nomád társadalmat és a politikát is, így a mongol történelem
megkerülhetetlen uralkodójává vált.
A harmadik terület, amely a mandzsu hódítás időszakában fontos mongol
hatalmi központnak számított, a nyugati-mongol terület volt, melynek valódi
megerősödését a 17. század közepére tehetjük. A déli-mongol területek mand¬
zsu fennhatóság alá kerülését követően nem sokkal, 1640-ben, a gyakorlatilag
egy pánmongol együttműködés megvalósításának céljából szervezett gyűlés"
újabb fejezetet nyitott Belső-Ázsia történetében. Itt teljesedtek be Erdenibátor
(Erdenebaatar, vagy Baatar khuntaij, mong. Erdeni Bayatur, uralk. 1634-1653)
korábbi erőfeszítései, amelyek a konszolidált központi hatalom kiépítését célozták.
A sikeresen megszervezett kurultájon a legjelentősebb mongol előkelők vettek
részt — nem csak az ojratok, de a nyugatra vonult torgutok és a halhák képviselői
is. Az itt létrejött megállapodás alapozta meg az Ojrát (egyes összefoglalásokban
Dzsungár) Kánság létrejöttét.
Írásba foglalták a dzsingiszi törvények megerősítését, emellett a mongol elő¬
kelők kinyilvánították a buddhizmus támogatásának" szándékát is, így gyakor¬
latilag hatalmi szóval döntöttek arról, hogy az Ojrát Kánság nyugati területein
megjelenő iszlámmal szemben a buddhizmus mellett teszik le voksukat, ami újabb
2 URANGUA 2007: 22-31.
35 ARIUNGUA 1996: 63-72; URANGUA 2007: 27.
4 Ulaan Buraa nevü területen, a Tarbagati hegysegben, ZANKHUU - ALTANTSETSEG 2014:
131.
15 OcHır 2004/4. kötet: 85-87; DALAI 2006: 74-82.
Alig öt évvel korábban a halha előkelők hasonló lépést tettek, mikor Öndör Gegeent a mongol
buddhizmus vezetőjének kiáltották ki. SZILÁGYI 2010a: 12-14.
14