Oldal 14 [14]
OCR
MONGOLOK A PREMODERN KORBAN MONGOL HATALMI KÖZPONTOK A 15-17. SZÁZADBAN A mongolok a 20. századba a Mandzsu Birodalom alattvalóiként léptek be. Ez a tény alapvető hatással volt a mongol területek gazdasági, társadalmi szerkezetére a századforduló idején, egyúttal a hódoltság alatt olyan változások is bekövetkeztek - lásd például a buddhista vallás és kolostori rendszer politikai szerepének megerősödése —, amelyek közvetlen hatással voltak amodern mongol állam létrejöttének folyamatára is. Emellett a mandzsu korban a térségben kialakult geopolitikai struktúrák is meghatározták a mongolok mozgásterét, így amodern mongol állam történetének bemutatásakor nem hiábavaló röviden áttekinteni, hogyan alakult ki a mandzsu fennhatóság, és milyen politikai, geopolitikai, társadalmi rendszert hozott létre a mongolok által lakott területen. A mandzsuk a mongol területeket három, egymástól jól elkülöníthető szakaszban vonták a fennhatóságuk alá. Ez részben annak volt köszönhető, hogy a Yuan-dinasztia (1271-1368) kínai összeomlását követő évszázadokban a mongol területek jellemzően egymással is rivalizáló kánságokra bomlottak, amelyeket több határozott próbálkozás ellenére sem sikerült újra egységes fennhatóság alá vonni. A nagykáni pozíció egykori presztízsét, befolyását egyetlen későbbi mongol kán sem volt képes visszaállítani. Ugyanakkor a központi hatalom megszerzésére irányuló kezdeményezések is közrejátszottak abban, hogy a 15. század elejétől kezdődően, az egykori Nagy Mongol Birodalom magterületein fokozatosan három hatalmi központ alakult ki. Ezek a központi- (egyes összefoglalásokban halha, vagy keleti) mongol területek, a Góbitól délre eső déli-mongol területek, illetve a nyugati-mongol, vagy ojrát területek. A 15. század elején az akkor magát Északi Yuannak nevező, és jellemzően a központi szállásterületen uralkodó mongol dinasztia kánjai rövid időre a nyugati mongol területek vezetőinek befolyása alá kerültek, de a század közepén Batumöngke kán (Batmönkh Dayan khan, ((1464)* 1672-1517) mint Kubiláj kán (uralk. 1260-1294) leszärmazottja a hagyomány szerint is jogosan ragadta magához a hatalmat. Uralkodása a központi-mongol területek megerősödését hozta. Hatalmát sikeresen konszolidálta, fennhatósági területének lakóit új közigazgatási rendszerbe sorolta, a nomád hagyományokat követve országát jobb- és balszárnyra osztotta. Ő maga a balszárny vezetője volt (ide tartoztak például a halha, csahar, urjanhaj > Lasd a kronoldgiat. 12
