A mongolok a 20. századba a Mandzsu Birodalom alattvalóiként léptek be. Ez a
tény alapvető hatással volt a mongol területek gazdasági, társadalmi szerkezetére a
századforduló idején, egyúttal a hódoltság alatt olyan változások is bekövetkeztek
- lásd például a buddhista vallás és kolostori rendszer politikai szerepének megerő¬
södése —, amelyek közvetlen hatással voltak amodern mongol állam létrejöttének
folyamatára is. Emellett a mandzsu korban a térségben kialakult geopolitikai
struktúrák is meghatározták a mongolok mozgásterét, így amodern mongol állam
történetének bemutatásakor nem hiábavaló röviden áttekinteni, hogyan alakult
ki a mandzsu fennhatóság, és milyen politikai, geopolitikai, társadalmi rendszert
hozott létre a mongolok által lakott területen.
A mandzsuk a mongol területeket három, egymástól jól elkülöníthető sza¬
kaszban vonták a fennhatóságuk alá. Ez részben annak volt köszönhető, hogy a
Yuan-dinasztia (1271-1368) kínai összeomlását követő évszázadokban a mongol
területek jellemzően egymással is rivalizáló kánságokra bomlottak, amelyeket
több határozott próbálkozás ellenére sem sikerült újra egységes fennhatóság alá
vonni. A nagykáni pozíció egykori presztízsét, befolyását egyetlen későbbi mongol
kán sem volt képes visszaállítani. Ugyanakkor a központi hatalom megszerzésére
irányuló kezdeményezések is közrejátszottak abban, hogy a 15. század elejétől
kezdődően, az egykori Nagy Mongol Birodalom magterületein fokozatosan három
hatalmi központ alakult ki. Ezek a központi- (egyes összefoglalásokban halha,
vagy keleti) mongol területek, a Góbitól délre eső déli-mongol területek, illetve a
nyugati-mongol, vagy ojrát területek.
A 15. század elején az akkor magát Északi Yuannak nevező, és jellemzően a
központi szállásterületen uralkodó mongol dinasztia kánjai rövid időre a nyugati
mongol területek vezetőinek befolyása alá kerültek, de a század közepén Batumöng¬
ke kán (Batmönkh Dayan khan, ((1464)* 1672-1517) mint Kubiláj kán (uralk.
1260-1294) leszärmazottja a hagyomány szerint is jogosan ragadta magához a
hatalmat. Uralkodása a központi-mongol területek megerősödését hozta. Hatalmát
sikeresen konszolidálta, fennhatósági területének lakóit új közigazgatási rendszerbe
sorolta, a nomád hagyományokat követve országát jobb- és balszárnyra osztotta.
Ő maga a balszárny vezetője volt (ide tartoztak például a halha, csahar, urjanhaj