Seite 114 [114]
OCR
HINDUIZMUS ÉS A MÉDIA A 21. SZÁZADBAN közösségi oldalán zajlik, ahol a hindutva trollok veszik kereszttűz alá a liberális, szekuláris véleményüknek hangot adó felhasználókat. Kommentjeik és üzeneteik célja az, hogy azilletőt kellemetlen helyzetbe hozzák vagy megalázzák, és rábírják véleménye megváltoztatására, esetleg a platform elhagyására. Különösen jellemző ez indiai női újságírókkal, irönökkel, akad&emikusokkal vagy akär szinesznökkel kapcsolatban, akikkel szemben már szinte rutinszerű a hindutva trollok szexuális töltetű zaklató tweetjeinek és kommentjeinek áradata. Ezekkel egyrészt mennyiségük miatt semlehet felvenni a harcot, másrészt mivel Narendra Modi híradások szerint saját maga kezeli Twitter felhasználói fiókját és megannyitroll felhasználóval kölcsönösen követik egymást, több mint valószínű, hogy a trollhadsereg bevetése mögött politikai akarat is húzódik, így igazából szándék sincs arra, hogy ezeket a trollokat megállítsák (Chaturvedi, 2016). Az egyik legnagyobb és legszervezettebb internetes botrányt szintén BJP-tamogatók okozták, akik létrehoztak több online árverési platformot, ahol licitálni lehetett különböző muszlim nők megvásárlására. Az áldozatok képeit a közösségi médiák felületein nyilvános információjából nyerték ki és különböző képekre és videókra montírozták. Tényleges emberkereskedelemre nem került sor, a ,, Sulli?" Deals” és , Bulli Bai" platformok a muszlim nők megfélemlítésére és megalázására jötteklétre, és különös előszeretettel vettek célkeresztbe olyan muszlim nőket, akik aközösségi médián keresztül is hangot adtak a hindutva terjedésével kapcsolatos aggályaiknak (BBC 2022). A BJP közösségimédia-stratégiájának másik fontos eleme az álhírek terjesztése. Annak ellenére, hogy az álhírek terjedése és szándékos terjesztése minden közösségimédia-platformon komoly problémát okoz, a WhatsApp üzenetküldő applikáció különösen gyakran kerül a rivaldafénybe ennek kapcsán, ugyanis sok esetben bizonyítható, hogy a szándékosan terjesztett álhírek nyomán vallásos erőszak tört ki Indiában. A Facebook által birtokolt WhatsApp legnagyobb piaca India, több mint 200 millió felhasználójuk van az országban, és a világon itt továbbítják a legtöbb tartalmat (Ponniah 2019). A WhatsAppen terjedő tartalmak természetesen nemcsak vallásos töltetűek, a felhasználók gyakran továbbítanak vicces videókat, humoros történeteket, csodálatos koronavírus-gyógymódókat, illetve spirituális magyarázatokat különböző hétköznapi eseményekre is. A WhatsApp üzenetküldő alkalmazás azonban különösen alkalmas álhírek gyors és egyidejű terjesztésére. Egy WhatsApp-fiók nincs a felhasználó személyazonosságához kapcsolva, csupán egy SIM kártya és egy telefonszám szükséges ahhoz, hogy valaki aktív felhasználóvá váljon, tehát biztosított az anonimitás, és egy ember lényegében tetszőleges számú felhasználói fiókotis üzemeltethet egyidejűleg. Ráadásul a legújabb felhasználói fejlesztéseket megelőzően korlátlan alkalommal lehetett médiatartalmakat továbbítani, anélkül, hogyaz applikáció jelezte volna, hogy továbbított hírről van szó, tehát kifejezetten nehéz volt megítélni, hogy az üzenet kitől származik és van-e valóságtartalma. 59 A szullíés bullía muszlim nőkre használt pejoratív kifejezések a hindí nyelvben. 112
