Page 114 [114]
HINDUIZMUS ÉS A MÉDIA A 21. SZÁZADBAN
közösségi oldalán zajlik, ahol a hindutva trollok veszik kereszttűz alá a liberális,
szekuláris véleményüknek hangot adó felhasználókat. Kommentjeik és üzeneteik
célja az, hogy azilletőt kellemetlen helyzetbe hozzák vagy megalázzák, és rábírják
véleménye megváltoztatására, esetleg a platform elhagyására. Különösen jellemző
ez indiai női újságírókkal, irönökkel, akad&emikusokkal vagy akär szinesznökkel
kapcsolatban, akikkel szemben már szinte rutinszerű a hindutva trollok szexuális
töltetű zaklató tweetjeinek és kommentjeinek áradata. Ezekkel egyrészt mennyi¬
ségük miatt semlehet felvenni a harcot, másrészt mivel Narendra Modi híradások
szerint saját maga kezeli Twitter felhasználói fiókját és megannyitroll felhasználóval
kölcsönösen követik egymást, több mint valószínű, hogy a trollhadsereg bevetése
mögött politikai akarat is húzódik, így igazából szándék sincs arra, hogy ezeket a
trollokat megállítsák (Chaturvedi, 2016).
Az egyik legnagyobb és legszervezettebb internetes botrányt szintén BJP-ta¬
mogatók okozták, akik létrehoztak több online árverési platformot, ahol licitálni
lehetett különböző muszlim nők megvásárlására. Az áldozatok képeit a közösségi
médiák felületein nyilvános információjából nyerték ki és különböző képekre és
videókra montírozták. Tényleges emberkereskedelemre nem került sor, a ,, Sulli?"
Deals” és , Bulli Bai" platformok a muszlim nők megfélemlítésére és megalázására
jötteklétre, és különös előszeretettel vettek célkeresztbe olyan muszlim nőket, akik
aközösségi médián keresztül is hangot adtak a hindutva terjedésével kapcsolatos
aggályaiknak (BBC 2022).
A BJP közösségimédia-stratégiájának másik fontos eleme az álhírek terjesztése.
Annak ellenére, hogy az álhírek terjedése és szándékos terjesztése minden
közösségimédia-platformon komoly problémát okoz, a WhatsApp üzenetküldő
applikáció különösen gyakran kerül a rivaldafénybe ennek kapcsán, ugyanis sok
esetben bizonyítható, hogy a szándékosan terjesztett álhírek nyomán vallásos
erőszak tört ki Indiában. A Facebook által birtokolt WhatsApp legnagyobb piaca
India, több mint 200 millió felhasználójuk van az országban, és a világon itt to¬
vábbítják a legtöbb tartalmat (Ponniah 2019).
A WhatsAppen terjedő tartalmak természetesen nemcsak vallásos töltetűek,
a felhasználók gyakran továbbítanak vicces videókat, humoros történeteket,
csodálatos koronavírus-gyógymódókat, illetve spirituális magyarázatokat külön¬
böző hétköznapi eseményekre is. A WhatsApp üzenetküldő alkalmazás azonban
különösen alkalmas álhírek gyors és egyidejű terjesztésére. Egy WhatsApp-fiók
nincs a felhasználó személyazonosságához kapcsolva, csupán egy SIM kártya és
egy telefonszám szükséges ahhoz, hogy valaki aktív felhasználóvá váljon, tehát
biztosított az anonimitás, és egy ember lényegében tetszőleges számú felhasználói
fiókotis üzemeltethet egyidejűleg. Ráadásul a legújabb felhasználói fejlesztéseket
megelőzően korlátlan alkalommal lehetett médiatartalmakat továbbítani, anélkül,
hogyaz applikáció jelezte volna, hogy továbbított hírről van szó, tehát kifejezetten
nehéz volt megítélni, hogy az üzenet kitől származik és van-e valóságtartalma.
59 A szullíés bullía muszlim nőkre használt pejoratív kifejezések a hindí nyelvben.
112