Oldal 95 [95]
IV. HINDÍ, HINDU, BOLLYWOOD
A2021-es év elejét Sushant Singh Rajputnak [Szusant Szingh Radzsput], egy fiatal
színésznek az öngyilkosságát követő médiafigyelem határozta meg, amely néhány
héten belül a bollywoodi filmipar elleni lejáratókampánnyá változott. A szenzáci¬
óhajhász nyomozás során a kormány intézkedéseit kritizáló filmeseket hallgatott
ki a drogellenes ügynökseg, mint peldäul Deepika Padukonet [Dipikä Pädukön],
illetve a legbefolyásosabb filmkészítő, Karan Johar [Karan Dzsöhar] közvetlen
környezetébenis vizsgálódtak. Swara Bhasker [Szvará Bhászkar], kormánykritikus
színésznő ellen az adóhivatal kezdett nyomozni, Anurag Kashyap [Anurág Kasjap]
rendező ellen pedig szexuális zaklatás vádjait hozták fel. A legnagyobb port az
1990-es és a 2000 első évtizedének — nem mellesleg muszlim vallású — szinészle¬
gendája, Snah Rukh Khan [Sáhrukh Khánl] fiával szembeni nyomozás elrendelése
okozta. Aryan Khant [Árjan Khán] drogfogyasztás gyanújával vették őrizetbe, és
tartották heteken keresztül előzetes letartóztatásban.
A bollywoodi hírességek világa eddig jórészt kívül esett az igazságszolgáltatás
látókörén, és csak a legritkább esetben fordult elő, hogy valamely híres színészt
utolért volna a törvény keze. Ennek egyrészt a filmcsillagok általános tisztelete az
oka. Ezen kívül a mumbai filmipar hagyományosan jó kapcsolatokat ápol a helyi,
Mahárástra tagállam kormánypártjával, a szintén szélsőjobboldali, de a föderális
kormänyt vezetö BJP-vel ellentetben ällö Shiv Senäval [Siv Szenä] (Subramanian,
Sahani, 2020). Azonban most, hogy a BJP elég erősnek érzi magát ahhoz, hogy
megleckéztesse a hindu nacionalizmus hagyományközpontú, konzervatív ideo¬
lógiáját sok ponton kihívó bollywodi filmipart, valamint hogy a Shiv Senával is
egyre jobban összetűzésbe keveredik, a bollywoodi filmes világ válik ennek egyik
áldozatává (Mehta 2021).
Ezzel egy időben elkezdődött egyfajta alternatív, ideológiailag megfelelő fil¬
mkészítői gárda támogatása is, amelynek középpontjában Akshay Kumar [Aksaj
Kumárl], a2000-es években főleg a harcművészeti tudásáról és középszerű vígjáté¬
kairölismert szinesz, valamint Kangana Ranaut [Kanganä Ranävat], aprovokativ
botrányaival nagy médiafigyelmet kiváltó és gyakran nem konvencionális nőket
megformáló színésznő állnak. Az elmúlt néhány évben mind a ketten megváltoz¬
tatták a szereppreferenciáikat, és szinte kizárólag olyan filmekben szerepelnek,
amelyek az indiai múlt újraértelmezéséről szólnak, vagy a BJP-kormány különböző
kormányprogramjait népszerűsítik. Kangana Ranaut 2019-es Manikarnika: Jhansi
Ki Rani ([Mainkarnika: Dzshanszi Ki Rani], , Manikarnika, Dzshanszi kirdlyndje’,
rend.: Kangana Ranaut, Krish) cimi filmje is ezek k6zé tartozik. A film az 1857¬
es britellenes szipojläzadäsban vezetö szerepet jätszö Laksmi Bäiröl, Dzshänszi
állam királynéjáról szólt. A film megannyi jelenetéből visszaköszön a hindutva
aktuális retorikája. Ez talánabban a jelenetben érhető a legjobban tetten, amikor a
királynő inkább életét kockáztatva bocsátkozik közelharcba a britekkel, minthogy
egy hindu templomot veszélyeztessen ágyútűzzel. A film ezen kívül párhuzamot
von a húsevő britek erkölcsi romlottsága és a vegetáriánus és teheneket védelme¬
ző indiaiak morális integritása között (Maurya — Kumar 2020: 244). Ezen kívül
93