Page 83 [83]
III. ISTENEK, DÉMONOK ÉS KÍSÉRTETEKA KÉPERNYŐN
A hindu mitológia különböző szörnyei és démonai tehát a hagyományos je¬
lentésmezőtől eltávolodva gyakran csupán szimbólum szintjén jelennek meg, a
modern műfajiság követelményeinek megfelelve. A csábítás vagy a rettegés így
válik kulturálisan relevánssá és a modernitás és kulturális hagyományokhoz való
ragaszkodás határmezsgyéjének feltérképezését szolgálja.
Az ISTENNŐ, AKIT A FILM TEIT NÉPSZERŰVÉ
Amint már a bevezetésben említettük, a filmgyártás indiai megjelenését követően
a mitológiai filmek nagyon népszerűek voltak, de a függetlenség elnyerése után
a műfaj elveszítette jelentőségét a társadalmi mondanivalót propagáló filmekkel
szemben. Többek között ezért érdekes annyira a Jai Santoshi Ma ([Dzsaj Szantösi
Má], , Dicsőség Szantósi Anyácskának") című 1975-ös film (rend.: Vijay Sharma),
ugyanis ez a mitológiai témájú film nemcsak, hogy nagyon népszerű lett, de egy
új vallási kultusz elterjedéséhez is vezetett. Szantósí Má, vagyis az elégedettség
istennője korábban egy helyi, regionális istenség volt, azonban a film hatására
egész Indiában ismertté és széles körben tiszteltté vált.
Maga a film egy alacsony költségvetéssel, ismeretlen színészekkel és filmkészí¬
tőkkel készült produkció volt, amely azonban az előzetes elvárásokkal ellentétben
roppant népszerű lett a nézők, méghozzá specifikusan a nők körében (Lutgendorf
2002: 11). A film egy úgynevezett vrat kathára, vagyis fogadalmi történetre épül,
amely a hinduizmushoz köthető folklór fontos eleme. A különböző, jól meghatáro¬
zott cél elérését szolgáló vraták, vagyis fogadalmakról szóló történetek, azaz kathák
megtalálhatóak mind a szanszkrit vallási hagyomány, mind pedig a vernakuláris
vallásos népi irodalom termékei között (Waldley 2003: 631). A vrat kathák tehát
általában az adott vrata, vagyis fogadalom eredetét, célját és a cél eléréséhez szük¬
séges böjtök és szertartások pontos végrehajtási módját mesélik el. Szantösi Ma
vrat kathájábanis a fogadalom eredetét ismerhetjük meg, mely szerint Szatjavati az
ártatlan, egyszerű és istenfélő lány viszontagságos életét változtatja meg Szantósí
Má iránt érzett feltétlen odaadása és a megfelelő módon megtartott böjtje.
A böjt eredetén túl maga Szantösi Mä származását is tisztázza a kathá, amire
már csak azért is szükség volt, mert Szantósí Má alakja kevéssé volt ismert a film
készítését megelőzően. A kathából kiderül, hogy ő Ganésa, az elefántfejű isten
lánya. Az akadályok elhárítása és az elégedettség biztosítása így tulajdonképpen
családi öröksége, hiszen Ganésát is nehézségek esetén szokták segítségül hívni.
Szantösi Mähoz bärmilyen kérdésben lehet fordulni, amennyiben a hívő hetente
egyszer, péntekenként böjtöl, valamint elkerüli a savanyú ételek fogyasztását és
felszolgálását a böjti napokon egészen addig, amíg a kívánsága valóra nem válik.
Emellett még egy egyszerű púdzsát is el kell végeznie, amelynek során virágokat,
füstölőt, nyers kókuszpálmacukrot és pirított csicseriborsót ajánl fel, valamint egy
olajlámpást gyújt Szantósí Má képe előtt. A vágyott cél elérése után pedig egyfajta
hálaadási ceremónián kell megvendégelnie nyolc fiút (Lutgendorf 2002: 25). A böjt,
81