Page 78 [78]
HINDUIZMUS ÉS A MÉDIA A 21. SZÁZADBAN
a helyiek féltékenységből megölték az ifjú párt, a Nő pedig azóta igyekszik bosszút
állni és megszerezni magának azt a vőlegényt, akit kiérdemel. Vicky arra jut, hogy
az egyetlen megoldás, ha megkísérli feleségül venni őt, és ezzel elveszi a kedvét
attól, hogy új férfiakat próbáljon erőszakkal megszerezni. Az esküvői szertartás
során azonban levágja a nő copfját, amitől az elveszíti az erejét, így ideiglenesen
megmenti a helyi férfiakat. Annak érdekében, hogy a következő évben is elkerül¬
jék a problémát, a város határában felállítanak egy szobrot a Nőnek, és áldását és
védelmét kérik a város lakóira.
A film tehát egyrészt kifejezetten szimpatizál a Nővel, és elítéli a vele szemben
alkalmazott kegyetlen bánásmódot, másrészt a szörnnyel való brutális leszámolás
helyett a megbékítést választja megoldásként. Kulcsfontosságú pillanat, amikor
Vicky és barátai ellátogatnak a helyi paphoz, vagyis pandithoz, aki Csandéri
krónikáját őrzi, és akitől tudomást szereznek a Nő tragikus történetéről. A pandit
erőteljes kritikát fogalmaz meg a város társadalmával és a nők helyzetével kapcso¬
latban, ugyanis rámutat arra, hogy a képmutató erkölcsök tették tönkre a Nő életét.
Prostituáltként egyszerre volt osztályrésze a férfiak állandó vágyakozása és a társa¬
dalmi számkivetettség. Azonban míg prostituáltként mindenki számára elérhető
volt, addig tolerálta a közösség, azonban amint megpróbált a foglalkozása miatt
számára elméletileg elérhetetlen , erkölcsös nő" státuszába lépni, életével kellett
fizetnie a szigorú társadalmi normák megszegéséért (Karmakar és Pal 2022:7).
A csurail alakja tehát a társadalmi igazságtalanság mementójakéntis értelmezhető,
amelyet alátámaszt azis, hogy a csurail ,legyézdje”, avagy „megszeliditöje” szinten
egy illegitim kapcsolatból született férfi. Vicky édesanyja szintén prostituált volt,
amelyet az egész közösség és édesapja is titkoltak előtte. A prostituált fia tehát
kellő érzékenységgel tudott a bosszúálló szellemhez viszonyulni és az egész város
figyelmét felhívni az igazságtalanságra.
A film társadalmi mondanivalóját emellett tovább erősíti a horrorkomédia
műfaja is, ugyanis a humor forrásaként szinten minden esetben a patriarchátus
szabályait diktáló férfiak szerencsétlenkedése és félelme jelenik meg. A Nő a film
során első áldozatára egy eldugott házban zajló tivornya során csap le. Odabent
egy táncosnő szórakoztatja az alkoholgőzös, kizárólag férfiak által látogatott ese¬
mény résztvevőit, míg az egyik férfi odakint könnyítve magán lemossa a , holnap"
szót a védelmező feliratból. A Nő ezek után már el tudja ragadni, hiszen semmi
sem akadályozza meg, hogy belépjen. A nagyon tipikus, toxikus férfiassághoz
kapcsolódó viselkedésminta ilyen felhasználása egyrészt humoros benyomást kelt,
másrészről pedig kihangsúlyozza a történetnek azt a vonalát, mely szerint a férfiak
tevékenyen hozzájárultak ahhoz, hogy a Nő rettegésben tartsa őket. A város népén
általános félelem válik úrrá a Nő fenyegetése kapcsán, és az egyébként önmagukat
a teremtés koronáinak tartó férfiak inkább női ruhát húznak, hogy elkerüljék a
veszélyt. Ráadásul a Nő által elrabolt férfiak végülruha nélkül kerülnek elő, amely
kifejezetten megalázó számukra, a nézők számára pedig vidám pillanatokat szerez
(Karmakar és Pal 2022:7).
76