Page 52 [52]
HINDUIZMUS ÉS A MÉDIA A 21. SZÁZADBAN
filmvászonra átültetni. Ezt a bollywoodi filmipar Covid-19 utáni útkeresésének
kontextusában értelmezhetjük, amikoris a csökkenő nézőszámok és a streaming
szolgáltatók előretörése a bollywoodi filmkészítőketis arra készteti, hogy a koráb¬
ban lenézett, de továbbra is sikeres déli filmiparok formulájának nyomába eredjen.
A dél-indiai filmsztárok szerepeltetése és a dél-indiai formulák importálása minden
bizonnyal a közeljövőben is jellemző lesz a bollywoodi filmekre.
Rámájanák helyett Rámájana?
A fentebbi filmközpontú áttekintésből is egyértelmű, hogy aRRámájana az indiai és
különösen hindu kultúrtörténet megkerülhetetlen toposza, a jó és rossz univerzális
története, amely különböző inkarnációkban a populáris kultúrában is megjelenik.
Megannyi hindi film utal az eposz szereplőire, történeteire, ha mással nem, ak¬
kor csak olyan kifejezések felemlegetésével, amelyek egyértelműen az eposzhoz
kapcsolják. "? Bár a Rámájanát az idők folyamán sok szempontból érték kritikák,
akár a történet nőalakjainak ábrázolásmódja, akár a kasztalapú szemlélete okán,
az eposz az idők folyamán megannyi változatban létezett, lehetőséget kínált a
különböző értelmezésekre, és talán pont ennek köszönhetően - megörizte rele¬
vanciáját. A 20. század során azonban ez a nyitottság megváltozni látszik. Azzal,
hogy a Ramayana-sorozat a technológiai fejlődésnek köszönhetően egyszerre
érte el az indiai társadalom széles rétegeit, egy olyan változatott teremtett, amely
megkerülhetetlenné vált és létrehozta a Rámájana kanonizált változatát.
Bár azóta is készültek olyan feldolgozások, amelyek kevésbé követték az eposz
domináns értelmezését, mint például az itt is tárgyalt Sita Sings the Blues vagy a
Raavan, ezek nem váltak széles körben népszerűvé, különösen pedig a hindi övben
nem. A jelenség hátterében felfedezhetünk egy indiai társadalomban régóta is
jelenlévő észak-dél szembenállást is, illetve a nők helyzetének 21. századi normák¬
nak megfelelő újragondolása és az ezzel kapcsolatos ellenérzések is megjelennek.
A hindutva ideológiája a megsértődés politikájával karöltve veszélyes tereppé tette a
Rámájana feldolgozását. A konzervatív hindu körök véleménye a női emancipációról
továbbra sem kedvező, különösen, ha ezt külföldi művészek és értelmiségiek vetik
fel. Gyakran még a konzervatív értelmezések is kritikához vezetnek. Az Adipurush
ugyan megpróbált minden konvenciót betartani, de a nyugati fantasy-filmek vizuális
világát felhasználva modernebb látványvilágot teremteni. Ez nem lenne precedens
nélküli, hiszen a Baahubali vagy a Ponniyin Selvan (IPonnijin Szelvan] 2022, rend.:
Mani Ratnam) című dél-indiai filmek is fantasztikus látványvilágot teremtettek,
azonban úgy tűnik, hogy a Rámájana történetének feldolgozása esetében a Raman¬
and Sagar által megteremtett értelmezés egyeduralma megdönthetetlen. Hiába
univerzális emberi történet tehát a Rámájana, ha a hindu kulturális hagyomány
% A banvász, az erdei száműzetés mindenféle számkivetettség szinonimájává vált, míg a laks¬
manrékhá, a Laksmana által Szítá védelmezésére húzott vonal mindenféle védelmező és
egyúttal restriktív intézkedés szinonimája.
50