Page 48 [48]
OCR
HINDUIZMUS ÉS A MÉDIA A 21. SZÁZADBAN szerelmüket. A , Tu Hai Sheetal Dhaara" ([Tú hai sítal dhárál, , Te vagy a hűs forrás" című dal bár a hindi filmek szinte összes romantikus toposzát megjeleníti, így a természet csodáit a szerelem szépségeihez hasonlító háttér vagy a világ szépségeit az ártatlan hősnőnek megmutató hős szerepeltetését is, Raghav és Dzsanaki távol tartják magukat az éneklés morálisan megkérdőjelezhető tevékenységétől, romantikus érzelmeiket csupán a háttérben játszódó férfi—női duett érzékelteti." Szintén elmarad az erotikusan túlfűtött táncolás: Dzsánakíés Rághav egymáshoz sem érnek a dal során, még a hindi filmek explicit tartalmaktól tartózkodó módján bevett, hírhedt , erkölcsös csókjelenete" sem szerepel, amikor a férfi szereplő a daljelenet katartikus pillanatában nem szájon, hanem arcon vagy nyakon csókolja a hősnőt. A dal elején ugyan egymás felé fut a két szereplő, de még az ölelés előtt megtorpannak, és a továbbiakban is inkább csak Dzsánakíi elragadtatott pillantásai árulkodnak a két szereplő közötti bensőséges viszonyról. A továbbiakban a szereplőket igyekeztek a konzervatív ábrázolásmód jegyében megjeleníteni. Dzsánaki a hagyományos Szítá-szerepet testesíti meg: elsősorban erkölcsös és visszafogott szépsége teszi vonzóvá. Ezzel kifejezetten a hindi filmek hagyományaiba illeszkedik, hisz a hősnőknek hagyományosan gyakran csak dekorációs szerep jut: szépségük okán tudnak nyomot hagyni a filmben, ugyanis szerepük általában rendkívül csekély. Az Adipurush is ezt a mintázatot követi, Szítá legfeljebb a szépséges katalizátor szerepét tölti be, de nem járul hozzá tevékenyen az események alakításához. Rághav ábrázolásmódja is követi az eposzi és filmes konvenciókat: a legszebb, legjobb és leghősiesebb férfiként ábrázolja a film. Emberfeletti képességeivel már a kezdőjelenetekben is találkozhatunk: a gonosz erőinek első támadása idején épp a víz alatt meditál anélkül, hogy lélegeznie kellene. Kül3 Különösen érdekes ez annak fényében, hogy ezzel szemben Rávana többször is dalra fakad, Sivát dicsőítő, baljós dalokat énekelve. Ez amiatt izgalmas, mert a hindi filmekben jellemzően az antihős az, aki nem érdemli meg, hogy énekeljen, míg a főszereplő pár számára a dalbetétek jelentik érzéseik elsőszámú kifejezését. A dalokhoz való tradicionális szerepek felcserélődése szintén a vallásos érzelmekhez való óvatos hozzáállásból eredhet. 46
