felismerése történetét idézi, a körülmények áldozatul esett fiatal anya, Gangál6
Rámához könyörög a film címét is adó dalban. Ebben elpanaszolja, hogy a Gan¬
gesz, bár tiszta forrásból ered, bemocskolódott azzal, hogy lemosta az emberek
bűneit. Hasonlóképp, az ő becsületén is folt esett, szintén önhibáján kívül. A dal
éneklésekor épp saját, elveszettnek hitt férje esküvőjén kell kurtizánként énekel¬
nie, és valóban, csak isteni közbenjárásra alakulhat szerencsésen a történet vége.
Hasonlóképp, a néhány évvel később készült Khal Nayak című (IKhalnájak], , Az
antihős", 1993, rend.: Subhash Gai) nagy sikerű filmben a főszereplőnőt szintén
Gangának hívták, és a Rám nevű főhőstől várta, hogy megmentse az erkölcsi
romlástól (Gera Roy 2017: 174)."
A 2004-es Main Hoon Na ([Me hü na], „En itt vagyok” cimü film (rend.: Farah
Khan) Rámát mint a társadalmi rend fenntartóját és a gonosz erőinek legyőzőjét
idézte meg, miközben a jó és rossz harcát az indo-pakisztáni konfliktus kontextu¬
sába ágyazva mutatta be. Ehhez segítségül hívta az eposz bizonyos elemeit, többek
között a Ráma-Laksmana testvérpáros harcát a sötétség erőivel szemben. Ebben
a 20. századi történetben egy terroristavezér rabolja el egy politikus lányát egy
bentlakásos iskolából, és a Ráma-Laksmana (a filmben Ram és Lucky) testvér¬
párosnak őt kell kiszabadítania a fogságból (Vajdovich 2018).
A Hum Aapke Hain Koun...! ([Ham äpke hain koun], „Kivagyok &n magänak?”,
1994, rend.: Sooraj Barjatya, ezután HAHK) című filmben a Rámájana mint
fennálló társadalmi rend szimbólumának használata jellemző. A HAHK, amely
az 1990-es évek egyik legsikeresebb hindi filmje volt, és az esküvős filmek műfaj¬
teremtő darabja, két fivér és két nővér életének összefonódásáról szól. A film során
az idősebb fiú, Rádzsés és az idősebb lány, Púdzsá annak rendje és módja szerint, a
hindu szokások betartásával elrendezett házasságot kötnek, melynek előkészületei
során Púdzsá húga, Nisá, és Rádzsés öccse, Prém is egymásba szeretnek. A dupla
családi idillt váratlan tragédia szakítja félbe, amikor Púdzsá életét veszíti egy bal¬
esetben, a családok pedig úgy döntenek, hogy Nisának kell nővére helyét átvéve
Rádzséshoz feleségül mennie. A fiatalabb szerelmespár úgy dönt, hogy feláldozzák
szerelmüket a családi kötelességek oltárán, és csupán csak a család kutyájának
Krisna istenség által inspirált , deus" ex machina" közreműködésén múlik, hogy
nem hiúsul meg a boldog befejezés.
16 A Gangesz, vagyis a hindu vallás egyik szent folyójának szanszkrit/hindí elnevezése, tehát
szakrális konnotációt hordoz.
Érdekes, hogy mindkét film különösen népszerűvé vált az erotikus töltetű jelenetek miatt:
a Ram Teri Ganga Maili című film megalkotta a vizes szárí jelenséget, a Khal Nayak pedig a
provokativ Choli ke peeche kya hai („Mi van a blüzomban?”) cimü dallal robbant be a köz¬
tudatba. Mindkét filmben az erotikus tartalom az egyébként erkölcsös és „j6” nök szexuälis
kiszolgáltatottságának bemutatásával jelenik meg, amit a film története bár elítél - de gya¬
korlatilag mégis élvezettel mutat be.
Illetve a canis ex machina ebben az esetben helytállóbb kifejezés volna. A fiatalabb lány, Nisá
és az idősebb fiú, Rádzsés esküvői előkészületei során Duffy, a kutya Krisna isten szobrával
teremt szemkontaktust, majd odaadja a vőlegénynek Nisá szomorú szerelmes levelét, amelyben