Page 30 [30]
HINDUIZMUS ÉS A MÉDIA A 21. SZÁZADBAN
Szitä mind a Välmiki-fele Rämäjanäban, mind a Rámcsaritmánaszban saját bol¬
dogsägät es méltóságát feláldozva alárendelte magát Rámának. Rávana és Ráma
versengésében csupán áldozat volt, de hűségét újra meg újra bizonyítania kellett.
Az első próbatételen ugyan már akkor átment, amikor önként követte Rámát az
erdei száműzetésbe, de Rávana fogságában is mindvégig kitartott férje mellett.
Ráma győzelme után ennek ellenére mégis azt várta el Szítától, hogy lépjen tűzbe,
és így bizonyítsa a hűségét. Bár a tűzpróbával egyértelműen bizonyította hűségét,
nem sokkal később Ráma mégis kételkedni kezdett Szítában. Az uralkodó ekkor
úgy döntött, hogy fontosabb számára az, hogy alattvalói szemében megőrizze
a méltóságát, mint hogy kiálljon Szítá mellett, és várandós feleségét az erdőbe
száműzte. Szítá itt Válmíkinél, a Rámájanát a legenda szerint később lejegyző
remeténél talált menedéket saját maga és ikerfiai számára. Sok évvel később Szítá
és Ráma később a két fiú kapcsán találkozott újra: Ráma néminemű megbánást
tanúsítva arra kérte Szítát, hogy tartson vele Ajódhjába, de Szíta immár önként
vállalt egy újabb próbatételt hűségének bizonyítására: édesanyját, a Földet hívta
tanúbizonyságul. Mivel Szítá valóban hűséges maradt Rámához, a föld igazat
adott neki, megnyílt és örökre elnyelte. Ráma idealizált imázsát ez sem rengette
meg, uralkodása hátralevő idejében is az eszményi király példáját testesítette meg
népe szemében, és a Szítával szembeni viselkedése nem ejtett csorbát hírnevén.
Ez, valamint az eposz többi nőalakját, többek között Rávana nővérét, Súrpa¬
nakhát ért méltánytalan bánásmód és ezek társadalmi elfogadottsága jó indikátora
a nők indiai társadalomban hagyományosan betöltött szerepének. Nina Paley
Sita Sings the Blues című animációs filmje ezt kritizálja feminista nézőpontból.
Ugyan Paley nem ter ela Välmiki- es Tulszidäsz-fele törtenettöl, de a hangsulyt
a jó és gonosz epikus küzdelme helyett Szítá és Ráma kapcsolati dinamikájának
ábrázolására helyezi. A történetnek ez az aspektusa az eposz szöveges változata¬
iban, illetve egyéb mozgóképes feldolgozásaiban a háttérbe szorult a pár isteni
természetének és cselekedeteinek kiemeléséhez képest. Az animációs filmben
Paley a felek egyenlőtlenségére koncentrál, de azt is hangsúlyozza, hogy az áldo¬
zattá váláshoz Szítá döntései vagy azok hiánya is hozzájárultak. Paley kritizálja a
Rámájana legelterjedtebb változatainak férfiközpontúságát, és megkérdőjelezi
azt az univerzálisan elfogadott igazságot is, hogy Ráma nemcsak az eszményi
uralkodót, de az ideális férfit is megtestesíti, ugyanis Paley olvasatában Ráma ki¬
fejezetten messze áll az ideális férj szerepétől. Nemcsak a történetmesélés tér el a
hagyományosabb feldolgozásoktól, de az animációs film vizuális világa is újszerű.
Paley különböző, képi világában és hangulatában is eltérő szálakra bontja a törté¬
netet, amelyeket narrátorok és dalbetétek fűznek össze. Az animáció eklektikus
jellege és a brikolázs technikája gyakran eredményez a szürrealitásból táplálkozó
megdöbbentő és humoros megoldásokat. A párhuzamos képi világok emellett a
Rámájana történetiségére is utalnak, hisz a különböző animációs stílusok olyan
történeti korszakokhoz köthetők, amelyek során a Rámájana fontos kultúrtörténeti
szerepet töltött be.
28