Oldal 29 [29]
II. EPOSZOK A KÉPERNYŐN
különösen azt, hogy a Ramayana révén Ráma Ajódhjához fűződő kapcsolata sokkal
egyértelműbbé vált (Farmer 1996: 103). A hindu vallási ünnepek által inspirált
szekereken ráadásul gyakran megjelentek a sorozat kosztümjeit imitáló jelmezbe
öltözött Ráma- és Szítá-alakok is, így is ráerősítve a párt és sorozat kapcsolatára.
A konkrét ábrázolásokon kívül a sorozat általános világképe is az Ajódhjá-moz¬
galom céljait erősítette, ugyanis megannyi szimbolikus jelenet felhasználásával
járult hozzá ahhoz, hogy az addig elvont és mitikus Ajodhjá koncepciója konkrét,
Ráma herceghez köthető földrajzi hellyé alakuljon a közgondolkodásban. Talán
a legszimbolikusabb ezek közül az volt, hogy az egyik epizódban például Ráma
egy Ajódhjából származó földgöröngyhöz imádkozott. A sorozat ezenkívülis se¬
gített abban, hogy Ráma uralkodása az ideális politikai modellként jelenjen meg a
közbeszédben. Ráadásul azzal, hogy a hindu kultúrát, mint összindiai, szekuláris
kultúrát mutatta be, sokat tett ahegemonikus hindu narratíva normalizálásáértis.
Ugyan a sorozat népszerűsége és az ezt meglovagló politikai opportunizmus
nyilvánvalóan nem az egyedüli oka a BJP sikerének, de jelentősen hozzájárult
ahhoz, hogy 1992-ben a párt és egyéb testvérszervezetei által felbujtott hindu
nacionalista tömegek megrohanták és lerombolták az ajódhjái Bábri-mecsetet.
Az esemény országszerte hindu—muszlim zavargások kirobbanásához vezetett, és
hosszú távon is polarizálta az indiai társadalmat. Az Ajódhjá-mozgalom hatásai
még napjainkban is jól megfigyelhetőek: 2020-ban Narendra Mödi miniszterel¬
nök közreműködésével megtörtént az ajódhjái Ráma-templom alapkőletétele is,
azonban az ügy egészen napjainkig megannyi zavargásnak, lincselésnek és politikai
konfliktusnak az eredőjét adja. Természetesen mindez nem a Ramanand Sagar-féle
Ramayana sorozat eredménye, de a sorozat kétségtelenül fontos építőelemét képezi
a BJP általtámogatottindiai identitásnak és történelemszemléletnek (Brosius 2005:
103). A sorozat tehát páratlan népszerűségével és szimbólumrendszerével nemcsak
az indiai televíziózás, de az indiai politikai élet terén is hozzájárult a vallási alapú
politizálás előtérbe kerüléséhez.
Sita Sings The Blues — Szítá bluest énekel
A Ramanand Sagar-féle Ramayana-t követően az alábbiakban a Rámájana-eposz
egy másik mozgóképes adaptációjával foglalkozunk, amely mind műfajában,
mind tartalmában jelentősen különbözik a kanonikus változattól. Nina Paley
amerikai animátor rajzfilmje, a Sita Sings the Blues (2008) Szítá, Ráma feleségé¬
nek szempontjából és különböző művészeti stílusok ötvözésével mutatja be a jól
ismert történetet. Ugyan az eposz fő történéseit Paley is követi, de azzal, hogy
Szítá szemszögéből értelmezi az eseményeket, kifejezetten kritikusan viszonyul
a történet etikai aspektusához.
Fontos kiemelni azonban, hogy nem ez az első alkalom, amikor a Rámájana
történetét alternatív módon értelmezték volna, és a nemi szerepek ábrázolása okán
is sok kritika érte a Válmíki és Tulszídász nyomán elterjedt Rámájana-verziókat.
27