Oldal 24 [24]
OCR
HINDUIZMUS ÉS A MÉDIA A 21. SZÁZADBAN védelmére húzott mägikus vonalat jelôli, de a kôzbeszédben mindenféle szimbolikus jelentőségű határvonal jelölésére használatos, sőt, még csótányok távoltartására szóló rovarriasztó krétát is elneveztek róla (Flueckiger 2015: 67). A Rámájana széleskörű elterjedtségének köszönhetően nehéz volna kiragadni egyetlen kanonikus verziót a sokrétű, és tartalmát tekintve igen változatos Rámájana szöveghagyományból. A legjobban ismert szanszkrit nyelvű szövegváltozat, amelyet a Kr. e. 5. századtól a Kr. u. 1. századig datálnak, a Válmíki-féle recenzió." A legnépszerűbb népnyelvi szöveghagyomány, amely a legnagyobb hatást gyakorolta napjaink vallásosságára, pedig avadhí nyelven, a 17. században Tulszídász által írt Rámcsarit-mánasz ( , Ráma tetteinek tava"), amely tízezer soron keresztül tárgyalja Ráma és Szítá történetét." A két változat sokban eltér egymástól. A Rámcsarit-mánasz a regionális és népi hagyományokból merítve kiegészítő történeteket is elmesél más istenekről és mitológiai alakokról, valamint a történet is a Ráma és Szítá dicsőséges ajódhjái visszatérésével fejeződik be, és nem tartalmazza Szítá újabb száműzetését és ezt követő próbatételeit. A legnagyobb különbség azonban az, hogy ebben a verzióban Ráma már nem egy különleges képességekkel és adottságokkal rendelkező földi herceg, hanem maga a megtestesült istenség. Így a Ráma és Rávana közötti harc valójában a jó és gonosz közötti kozmikus harccá nőtte ki magát ebben a recenzióban. Ezeken a recenziókon kívül megannyi köznyelvi változata is létezett az eposznak, amelyek történeti jelentőségéről napjainkban már viszonylag keveset tudunk (Singh 2009: 169). Az eposz népszerűségét tekintve nem meglepő, hogy a Ramamand Sagar-féle Ramayana nem az első alkalom volt, amikor Ráma herceg története valamilyen formában megfilmesítésre került. 1961-ben már készült egy nagysikerű filmváltozat, amely aSampoorna Ramayana [Szampürna Rämäjana], vagyis a , Teljes Rámájana" cimet viselte (rend.: Babubhai Mistry), amelyet szinten sokan néztek, azonban mégsem ért el olyan népszerűséget, mint Ramanand Sagar Ramayanája. Az utóbbi sorozat népszerűsége és jelentősége ugyanis nagymértékben kötődik ahhoz a történelmi pillanathoz és ahhoz a társadalmi-politikai légkörhöz, amelyben létrejött. Már a bevezetőben is említettem, hogy az 1980-as és 1990-es évek fordulója egybeesett az indiai gazdaság reformjával, amely a telekommunikációs eszközök terjedését vonta magával. Ezzel együtt a társadalom is változásnak indult, és a gyors globalizáció és nyugatiasodás nyomán egyfajta társadalmi szintű bizonytalanságérzet jelent meg. A társadalmi átalakulásban szerepet játszott a televíziókészülékek számának emelkedése és a kábeltelevízió megjelenése is, ugyanis immáron újfajta viselkedési és fogyasztási minták jelentek meg a köztudatban. Mivel a korszakban egyre szélesebb körben terjedő videókazetták és kábelcsatornák konkurenciát jelentettek az addig monopolhelyzetben lévő Doordarshan számára, az állami 4 Válmíki Rámájanája Rámát nagyrészt földi hercegként kezeli, és a legtöbb filológus egyetért abban, hogy a Rámát Visnu földi megtestesüléseként ábrázoló részek csak későbbi betoldások (Seely 2004: 49). " A kötet a legtöbb észak-indiai hindu háztartásban megtalálható, jelentősége a nyugati kultúrkörben a Bibliához hasonlítható (Tiwari 2019: 3). 22
