Oldal 24 [24]
HINDUIZMUS ÉS A MÉDIA A 21. SZÁZADBAN
védelmére húzott mägikus vonalat jelôli, de a kôzbeszédben mindenféle szimbolikus
jelentőségű határvonal jelölésére használatos, sőt, még csótányok távoltartására
szóló rovarriasztó krétát is elneveztek róla (Flueckiger 2015: 67).
A Rámájana széleskörű elterjedtségének köszönhetően nehéz volna kiragadni
egyetlen kanonikus verziót a sokrétű, és tartalmát tekintve igen változatos Rámá¬
jana szöveghagyományból. A legjobban ismert szanszkrit nyelvű szövegváltozat,
amelyet a Kr. e. 5. századtól a Kr. u. 1. századig datálnak, a Válmíki-féle recenzió."
A legnépszerűbb népnyelvi szöveghagyomány, amely a legnagyobb hatást gyako¬
rolta napjaink vallásosságára, pedig avadhí nyelven, a 17. században Tulszídász
által írt Rámcsarit-mánasz ( , Ráma tetteinek tava"), amely tízezer soron keresztül
tárgyalja Ráma és Szítá történetét." A két változat sokban eltér egymástól. A Rám¬
csarit-mánasz a regionális és népi hagyományokból merítve kiegészítő történeteket
is elmesél más istenekről és mitológiai alakokról, valamint a történet is a Ráma
és Szítá dicsőséges ajódhjái visszatérésével fejeződik be, és nem tartalmazza Szítá
újabb száműzetését és ezt követő próbatételeit. A legnagyobb különbség azonban
az, hogy ebben a verzióban Ráma már nem egy különleges képességekkel és adott¬
ságokkal rendelkező földi herceg, hanem maga a megtestesült istenség. Így a Ráma
és Rávana közötti harc valójában a jó és gonosz közötti kozmikus harccá nőtte ki
magát ebben a recenzióban. Ezeken a recenziókon kívül megannyi köznyelvi vál¬
tozata is létezett az eposznak, amelyek történeti jelentőségéről napjainkban már
viszonylag keveset tudunk (Singh 2009: 169).
Az eposz népszerűségét tekintve nem meglepő, hogy a Ramamand Sagar-féle
Ramayana nem az első alkalom volt, amikor Ráma herceg története valamilyen
formában megfilmesítésre került. 1961-ben már készült egy nagysikerű filmváltozat,
amely aSampoorna Ramayana [Szampürna Rämäjana], vagyis a , Teljes Rámájana"
cimet viselte (rend.: Babubhai Mistry), amelyet szinten sokan néztek, azonban
mégsem ért el olyan népszerűséget, mint Ramanand Sagar Ramayanája. Az utóbbi
sorozat népszerűsége és jelentősége ugyanis nagymértékben kötődik ahhoz a tör¬
ténelmi pillanathoz és ahhoz a társadalmi-politikai légkörhöz, amelyben létrejött.
Már a bevezetőben is említettem, hogy az 1980-as és 1990-es évek fordulója
egybeesett az indiai gazdaság reformjával, amely a telekommunikációs eszközök
terjedését vonta magával. Ezzel együtt a társadalom is változásnak indult, és a gyors
globalizáció és nyugatiasodás nyomán egyfajta társadalmi szintű bizonytalanságér¬
zet jelent meg. A társadalmi átalakulásban szerepet játszott a televíziókészülékek
számának emelkedése és a kábeltelevízió megjelenése is, ugyanis immáron újfajta
viselkedési és fogyasztási minták jelentek meg a köztudatban. Mivel a korszakban
egyre szélesebb körben terjedő videókazetták és kábelcsatornák konkurenciát
jelentettek az addig monopolhelyzetben lévő Doordarshan számára, az állami
4 Válmíki Rámájanája Rámát nagyrészt földi hercegként kezeli, és a legtöbb filológus egyetért
abban, hogy a Rámát Visnu földi megtestesüléseként ábrázoló részek csak későbbi betoldások
(Seely 2004: 49).
" A kötet a legtöbb észak-indiai hindu háztartásban megtalálható, jelentősége a nyugati kul¬
túrkörben a Bibliához hasonlítható (Tiwari 2019: 3).
22