Oldal 21 [21]
OCR
II. EPOSZOK A KÉPERNYŐN Ebben a fejezetben a két nagy klasszikus eposz, a Ramajana és Mahabharata televizids és filmes adaptációit vizsgáljuk. Amint már a bevezetőben is említettem, a Rámájana és a Mahábhárata jelentősége egyedülálló Indiában. Az eposzok különböző verziókban, formátumokban és médiumokon keresztül egészen napjainkig befolyásolják az indiai kultúrkör önképét. Ez természetesen a filmek világára is igaz. Wimal Dissanayeke és Moti Gokulsing, a hindí mozi korai teoretikusai szerint a Rámájana és Mahábhárata négy különböző szinten befolyásolja a hindi filmeket: atémák, a narratívák, az ideológia és akommunikáció szintjén. Ez alatt az eposzok történeteinek adaptálását, a jó és a rossz küzdelmét, a létező hierarchikus rend fenntartását és a sok kitérővel, mellékszereplőkkel és oda nem illő epizódokkal való történetmesélést értik (1998: 17) Bár a későbbiekben látni fogjuk, hogy ez a négy szint valóban jelen van, azonban az idők folyamán az ideológia szintjén komoly kritikák is megfogalmazódtak az eposzok társadalomképével és történelmi hatásával kapcsolatban, amely szintén kihatással vannak a populáris kultúra reprezentációjába. Továbbá azt is fontos hangsúlyozni, hogy az elmúlt időszakban a Rámájana és Mahábhárata történetének és szereplőinek megjelenése, felhasználása, és szimbolikus jelentősége a technológiai fejlődésnek és társadalmi változásoknak köszönhetően sokat változott azáltal, hogy egyre szélesebb közönséghez juthatott el az eposz egy-egy változata, és a politikai hinduizmus felerősödése miatt ez a közéletben is egyre fontosabb szerepet tölt be. Különösen jelentős a tény, amiről már a történelmi áttekintésnél is szó esett: a hinduizmus médiareprezentációjának egy fontos mérföldköve is a Rámájanához kapcsolódik, hiszen az eposz alapján készült sorozat sugárzása alapjaiban változtatta meg az indiai közmédia vallásokhoz és vallásos tartalmakhoz való hozzáállását, valamint az idők folyamán megannyi változatban létező Rámájana-történet modernkori irányadó változatának kialakítása szempontjából is fontos szerepet játszott. Így a fejezet először a Rámájana 1987-es, az indiai közszolgálati Doordarshan [Dürdarsan] csatornän sugärzott Ramayana° sorozatot (rend.: Ramanand Sagar) tárgyalja, a többi esettanulmány pedig jórészt ennek a hegemonikus Rámájana-olvasatnak a különböző kritikus recenziót járja körül. A feminista kritikák témakörében az amerikai Nina Paley Sita Sings the Blues (2008) című animációs filmje jut főszerephez, amely Szítá nézőpontján keresztül ismertette meg az eposz történetét az indiai kultúrkörön kívül eső szélesebb közönséggel is. Az osztály-, § " Akülönböző filmek, sorozatok és dalok címét széles körű elterjedésüknek megfelelően angolos átírásban közlöm, azonban a magyar fordításban is elérhető irodalmi műveket a magyaros átírás szerint. A Ramayana tehátinnentől fogva specifikusan a Ramanand Sagar-féle sorozatot jelöli, a Rámájana pedig az eposzra utal. 19
