Oldal 12 [12]
HINDUIZMUS ÉS A MÉDIA A 21. SZÁZADBAN
is fontos kiemelni, hogy Indiában még a muszlim népesség körében is megjelent
a kasztrendszer, amely a jelenség vallásos értelmezésével szemben a társadalmi
értelmezést támasztja alá (Gáthy 2017: 149).
A hinduizmus folyamatosan változva nyerte el mai alakját, ugyanis befogadó¬
képessége és ideológiai rugalmassága révén képes volt az időről időre felbukkanó
más vallási irányzatokra és társadalmi jelenségekre reflektálva változni (Bro¬
ckington 2007: 19). A ma hinduizmusként ismert vallási rendszer egyes elemei
már ötezer éve részét képezik az indiai szubkontinens civilizációjának, azonban
az idők folyamán jelentőségük gyakran megváltozott, és a vallásgyakorlatban is
áthelyeződtek a hangsúlyok. A védikus kor (kb. i. e. 14. sz.) szent szövegei, a Vé¬
dák, a védikus istenek és a védikus szanszkrit nyelv így manapság márinkább csak
ritualisztikus szerepet töltenek be (Smith 2003: 36). Az epikus kor fontos szellemi
termékei, a Rámájana és a Mahábhárata, amelyekkel a későbbiekben részletesen
foglalkozunk, ezzel szemben a mai napig is élő hagyományt alkotnak. Bár nem a
vallásos magaskultúra szanszkrit nyelvű verzióiban, de különböző vernakuláris
nyelveken és változatokban a mai napig részét képezik az indiai hétköznapok és
ünnepek körforgásának.
Hasonlóan meghatározó volt a hinduizmus mai formájának kialakulásának
szempontjából a bhakti mozgalom, amely Dél-Indiából kiindulva a 12-18. századra
egész India területén elterjedt. A bhakti, vagyis az isten személyének közvetlen,
személyes imádata a szúfi iszlám hatásait is magába olvasztva napjainkig a vallás¬
gyakorlat egyik legfontosabb elemét képezi. Amint ez ebből is látható, az indiai
kultúrát és a hindu vallásgyakorlatot nagyban befolyásolja a külső kulturális ha¬
täsokkal, mint az iszlámmal és kereszténységgel való találkozás is (Smith 2003:
49). A szinkretikus hindu—muszlim spirituális kultúra a kora újkor eszmetörténetét
határozta meg, a gyarmatosítás korában pedig a kereszténység is mély nyomokat
hagyott a hinduk önképének alakulásán. Különböző reformmozgalmak alakultak,
amelyek a kereszténység tanításaiból inspirációt nyerve igyekeztek változtatni a
hinduizmuson is.
A 20. század jellemző társadalmi folyamatai, az urbanizáció és a globalizáció a
hinduizmus gyakorlatát sem hagyták érintetlenül. A városiasodás többek között
befolyásolja a már korábban példaként hozott kasztrendszer működését is. A nagy¬
városokban a hinduizmus által érinthetetlennek tartott kasztok tagjait kevesebb
diszkrimináció éri, sőt, akülönböző kasztokhoz tartozó emberekis és könnyebben
keveredhetnek egymással (Roberts 2015: 242). Emellett az indiai diaszpóra növe¬
kedése és fölrajzi terjedése a hinduizmus globalizációját is magával hozta. Az indiai
diaszpóra tagjai számára ugyanis gyakran a vallás, és így a hinduizmus jelenti a
legkomolyabb kapcsolódási pontot a szülőhazához. A vallásgyakorlás formája az
új környezetben gyakran megváltozik a helyi kultúrával kölcsönhatásba lépve, " de
? Ezt az USÁ-ban élő hindu közösség példája is jól mutatja, ahol egy olyan, hindu vallást és
indiai kultúrát terjesztő vallásos oktatási rendszert hoztak létre a diaszpórában felcsepere¬
dő gyermekek számára, amely Indiában nem különösebben jellemző, azonban az amerikai
keresztény közösségek között gyakori (Kurien 2016: 144).
10