Oldal 11 [11]
OCR
I. A HINDUIZMUS A 21. SZÁZADBAN A hinduizmus a legrégebbi, napjainkban is létező vallási rendszer, és története során jelentős földrajzi területen terjedt el, és a jelenben is nagy regionális különbségek figyelhetők meg a vallasgyakorlasban. Ennek egyik fé oka, hogy a hinduizmusnak sem alapítója, sem egységes dogmarendszere, sem mindenki által elfogadott kanonikus irodalma vagy egyházszervezete nincs, különböző irányzatait valójában csak a modern korban próbálták meg egységes világképként értelmezni. A hinduizmus alapvető jellemzője a szinkretizmus, amelynek okán sokféle helyi tradíciót olvasztott magába. Ennek révén a vallásgyakorlás különböző, lokális formái is fennmaradtak, így általános érvényű hitelvekről nehéz beszélni a hinduizmussal kapcsolatban. Mindennek tükrében valójában talán helyesebb, ha a hinduizmusnak nem is a teológiai aspektusait állítjuk előtérbe, hanem az egyéni és társas életet meghatározó, hierarchikus társadalmi rendszerként gondolunk rá (Válóczi 2018: 18). Ennek alátámasztásához szemléletes példát nyújthat, ha néhány szóban említést teszünk a hinduizmushoz köthető talán leguniverzálisabb társadalmi gyakorlat, a kasztrendszer működési elvéről. A Nyugaton is jól ismert indiai kasztrendszer eredetével kapcsolatban számos mítosz, legenda és elmélet kering, azonban az egyértelmű, hogy bár régiónként eltérő módon, de az idők során a hinduizmus egyik alapköveként funkcionált. A kaszt vagy pontosabb kifejezéssel dzsáti hasonló logika mentén sorolja az embereket különböző csoportokba: a születéskor elfoglalt társadalmi rang megmásíthatatlanul határozza meg az egyén életét, legyen szó akár pályaválasztásról, párválasztásról, étkezési szokásokról, vagy különböző rituális tisztasággal és tisztátlansággal kapcsolatos tabukról, hiszen a különböző dzsátik számára az idők folyamán eltérő kasztszabályok alakultak ki. Az, hogy egy hindu milyen kasztba született, társas életének ambícióit és lehetőségeit is meghatározta, tehát egyfajta keretet is nyújtott a hindu társadalom működésének. Az egyén ugyanis minden esetben egy társadalmi csoport, a kaszt tagjaként volt értelmezhető, hiszen a kasztszabályok a társas élet alapvető szabályrendszerétis jelentették. A kasztrendszer léte több szempontból is meghatározta a hinduizmus alapvető jellemzőit, ugyanis például pont a kasztrendszer miatt nem vált a hinduizmus térítő vallássá." Sőt, az egyéni betérést a kasztrendszer létezése szinte el is lehetetleníti, hiszen a születéssel a társadalom koordinátarendszerében elfoglalt pozíció olyan szinten meghatározó, hogy ez egy későbbi betérés során nem reprodukálható. Azonban azt :! . Legalábbis hagyományosan. Napjainkban léteznek olyan térítő irányzatok, mint például az ISKCON, akik kifejezetten térítő tevékenységet végeznek, illetve a hindu fundamentalistákkal kapcsolatba hozható szervezetek is igyekeznek, hogy azokat a muszlim, buddhista, keresztény közösségeket, amelyek véleményük szerint korábban a hinduizmusról tértek át ezekre a vallásokra, ,visszatéritsék” (Katju 2015).
