Oldal 11 [11]
I. A HINDUIZMUS A 21. SZÁZADBAN
A hinduizmus a legrégebbi, napjainkban is létező vallási rendszer, és története során
jelentős földrajzi területen terjedt el, és a jelenben is nagy regionális különbségek
figyelhetők meg a vallasgyakorlasban. Ennek egyik fé oka, hogy a hinduizmusnak
sem alapítója, sem egységes dogmarendszere, sem mindenki által elfogadott kano¬
nikus irodalma vagy egyházszervezete nincs, különböző irányzatait valójában csak
a modern korban próbálták meg egységes világképként értelmezni. A hinduizmus
alapvető jellemzője a szinkretizmus, amelynek okán sokféle helyi tradíciót olvasztott
magába. Ennek révén a vallásgyakorlás különböző, lokális formái is fennmaradtak,
így általános érvényű hitelvekről nehéz beszélni a hinduizmussal kapcsolatban.
Mindennek tükrében valójában talán helyesebb, ha a hinduizmusnak nem is
a teológiai aspektusait állítjuk előtérbe, hanem az egyéni és társas életet megha¬
tározó, hierarchikus társadalmi rendszerként gondolunk rá (Válóczi 2018: 18).
Ennek alátámasztásához szemléletes példát nyújthat, ha néhány szóban említést
teszünk a hinduizmushoz köthető talán leguniverzálisabb társadalmi gyakorlat,
a kasztrendszer működési elvéről. A Nyugaton is jól ismert indiai kasztrendszer
eredetével kapcsolatban számos mítosz, legenda és elmélet kering, azonban az
egyértelmű, hogy bár régiónként eltérő módon, de az idők során a hinduizmus
egyik alapköveként funkcionált.
A kaszt vagy pontosabb kifejezéssel dzsáti hasonló logika mentén sorolja az
embereket különböző csoportokba: a születéskor elfoglalt társadalmi rang meg¬
másíthatatlanul határozza meg az egyén életét, legyen szó akár pályaválasztásról,
párválasztásról, étkezési szokásokról, vagy különböző rituális tisztasággal és
tisztátlansággal kapcsolatos tabukról, hiszen a különböző dzsátik számára az idők
folyamán eltérő kasztszabályok alakultak ki. Az, hogy egy hindu milyen kasztba
született, társas életének ambícióit és lehetőségeit is meghatározta, tehát egyfajta
keretet is nyújtott a hindu társadalom működésének. Az egyén ugyanis minden
esetben egy társadalmi csoport, a kaszt tagjaként volt értelmezhető, hiszen a
kasztszabályok a társas élet alapvető szabályrendszerétis jelentették. A kasztrend¬
szer léte több szempontból is meghatározta a hinduizmus alapvető jellemzőit,
ugyanis például pont a kasztrendszer miatt nem vált a hinduizmus térítő vallássá."
Sőt, az egyéni betérést a kasztrendszer létezése szinte el is lehetetleníti, hiszen a
születéssel a társadalom koordinátarendszerében elfoglalt pozíció olyan szinten
meghatározó, hogy ez egy későbbi betérés során nem reprodukálható. Azonban azt
:! . Legalábbis hagyományosan. Napjainkban léteznek olyan térítő irányzatok, mint például az
ISKCON, akik kifejezetten térítő tevékenységet végeznek, illetve a hindu fundamentalis¬
tákkal kapcsolatba hozható szervezetek is igyekeznek, hogy azokat a muszlim, buddhista,
keresztény közösségeket, amelyek véleményük szerint korábban a hinduizmusról tértek át
ezekre a vallásokra, ,visszatéritsék” (Katju 2015).