Page 141 [141]
OCR
IV. ONLINE VILÁGOK + 139 Azis a térélmény megváltozását jelenti, amikor a gyalogos vagy vezető bekapcsolja a GPS-navigációt, hiszen ekkor is újrarendeződik, másként jelenik meg a cselekvő számára a tér mint egész. Löwvel szemben - aki későbbi írásában azt hangsúlyozza, hogy csak materiális objektumokat lehet terekké szintetizálni (Löw és Weidenhaus 2017, 655) -, de Sumartojo és szerzőtársaival (2016, 34) egyetértésben a cselekvők , virtuális" építőkockákat is felhasználhatnak a saját terük felépítéséhez. Így tehát a GPS-es navigáció helyzetében a cselekvő más módon szintetizálja önmaga számára a teret, amely immár nem anyagi elemeket is magában foglal. Ez összhangban van a hibrid terek korábban ismert elméleti értelmezéseivel (Galloway 2004; Benyon 2012; Glezos 2020, 192, 239-241). A műholdas navigációs helyzetek hibrid terei alapvetően háromféle alkotóelemből tevődnek össze a cselekvői nézőpontjából. Először is alkotóeleme e tereknek a cselekvő saját, mozgásban lévő teste, mely testsémájával és képlékeny percepciós mezőjével nagy hatással van arra, hogy miként épül fel számára a világ. Másrészt, a GPS-es navigáció hibrid terének elemeit jelentik a cselekvő környezetében található testek, melyek lehetnek élőlények (más emberi cselekvők vagy nem emberi élőlények) vagy élettelen tárgyak. A cselekvő testéhez viszonyítva e testek egy része hozzávetőlegesen mozdulatlan, vagy csak kis mértékben mozog (az autó belső terében lévő objektumok és utasok), egy másik részük viszont a cselekvői testhez viszonyítva dinamikusan mozgóként jelenik meg (mint az autón kívüli világ objektumai és a gyalogos számára a városi építmények). A hibrid tér harmadik alkotóeleme a digitális eszközök kijelzőin megjelenő, nem anyagi, nem kézzelfogható szimbólumok és reprezentációk, melyekre a navigálási helyzetben több vagy kevesebb figyelem vetül. Amennyiben erősen az előtérben állnak, meghatározzák a fizikai objektumok észlelését is (Leshed és mtsai. 2008, 1680). E materiális és immateriális elemek szövevénye alkotja a navigáló — gyalogos vagy vezető — cselekvő terét. A cselekvő, amikor a GPS-eszközzel vegyes teret alakít ki, az észlelésének gyújtópontját némileg eltolja az éppen aktuális fizikai teréről, némileg eltávolodik a körülvevő fizikai tértől, de csak azért, hogy egy a fizikai tér bizonyos elemeit is magában foglaló, illetve azokat reprezentáló hibrid tér részévé váljon. Hogy a hibrid térnek mely aspektusai dominánsak, a , virtuális" vagy a , valós" elemei, több tényezőtől függ: például attól, hogy milyen gyakran tekint a cselekvő a képernyőre, milyen mértékben figyeli az utasításokat, hogy be van-e kapcsolva a képernyő vagy csupán hangalapú utasítások hangzanak el stb. A hibrid térbe való bevonódás, az elmerülés mértéke sem állandó, cselekvönként eltérhet, sőt a cselekvők különböző állapotai szerint is: vannak olyanok, akik gyakorlottabbak, mások kevésbé; egyesek nem szeretnek nagy mértékben a digitális eszközre hagyatkozni, másoknak nincsenek ilyen fenntartásaik; valaki az egyik nap indiszponált, máskor az útra összpontosít flow-szerű állapotban,
