OCR
IV. ONLINE VILÁGOK " 135 zódásra utaló tényezőket is találtak. A terekhez és helyekhez fűződő kapcsolat meglazulásának irányába hat szerintük, hogy a GPS-es eszközök hatására a cselekvőknek immár nem kell tudniuk, hol vannak ténylegesen, kevésbé kell figyelniük a téri támpontokra vagy másokkal interakciót folytatniuk, és mivel kevesebb energiát kell fordítaniuk a navigálásra (Leshed és mtsai. 2008, 1680). Az interjúk tanúsága szerint a GPS-es navigáció ugyanakkor a terekkel, helyekkel kapcsolatban új kötődési lehetőségeket is teremtett. Így többen arról számoltak be, hogy olyan téri támpontokat is megismertek a GPS használata révén, amelyekről korábban nem volt tudomásuk, vagy hogy az eszköz olyan biztonságérzetet nyújt számukra, ami alapján számukra idegen környékeket ismerhettek meg (és a már ismerteket jobban). Ebbe az irányba hatott az a gyakorlat, hogy a navigációs eszköz térképén olyan helyeket rögzítettek, amelyek számukra szubjektíve fontosak voltak, így az ismert és korábban nem ismert helyek esetében is ösztönözte a GPS-es eszköz az aktív téri cselekvést, ami a kiágyazódáselmélet feltételezésével szemben újféle kötéseket hozott létre helyekhez, terekhez (Leshed és mtsai. 2008, 1679-1680). A GPS-használat hatásait kvalitatív módszerekkel megközelítő kutatásokból összességében az a kép bontakozik ki, hogy a digitális navigáció nem csupán kiágyaz a terekből, nem csupán meglazítja a helyekhez fűződő kapcsolatokat, hanem másfelől beágyazó hatásai is vannak, mivel a másik oldalról megteremti a terekkel való foglalkozás, a helyek aktív használatának és így értelmessé tételének az új lehetőségeit, mivel újfajta téri képességek kialakítására, a helyek újfajta megismerésére ösztönöz. BEÁGYAZÓDÁS HIBRID TEREKBE A téri kiágyazódás elméletének egyes problémaira, vakfoltjaira már a kvalitatív kutatások is felhívták a figyelmet: e romanticizáló elgondolás túlzottan élesen állítja szembe a beágyazódást és kiágyazódást, és emiatt nem képes láttatni az újfajta készségek kialakulását és a modern technológiák eltérő jellegű beágyazóbevonó hatásait, melyek a terekkel kapcsolatban is érvényesülnek a kétségkívül létező kiágyazó hatások mellett. A cselekvői térélmény rekonstruálásakor a cselekvői nézőpontot szükséges szem előtt tartani, ami viszont a kvalitatív kutatások hiányosságaira is felhívja a figyelmet. Ezek — a kognitivista kísérleti kutatásokhoz hasonlóan - szintén csupán a fizikai terekkel foglalkoztak, miközben a cselekvői térélmény szerves részét képezik a , virtuális" elemek is. Az alábbiakban a GPS-es navigáció térélményének alternatív értelmezése kerül kibontásra az észlelés Maurice Merleau-Ponty (által ihletett) fenomenológiája segítségével, építve a hibrid terek korábban kibontott (III. 3.2. fejezet) elgondolásaira.