Page 111 [111]
OCR
IV. ONLINE VILÁGOK + 109 könnyen újraoszthatók (re-tweet). A tweetek hashtagekkel is elláthatók, valamint az (2-jellel bárkinek közvetlenül lehet írni, az említés megjelenik az feedjében. Ezek alapján látható, hogy a Twitter az aszinkron kommunikációs formát, vagyis szintén a kiállítási modell szerinti benyomáskezelési logikát képvisel. A Twitter az énbemutatásoknak is a terepe. Murthy (2012) arra hívta fel a figyelmet a goffmani fogalmiság használatával összefüggésben, hogy a tweetek nem pusztán az információ- és véleményközlésről szólnak, hanem a tweetelő személyéről is, aki bizonyos színben kívánja feltüntetni magát a közönségei és a külvilág számára, aki tehát ily módon él a benyomáskezelés eszközeivel. Ezen túlmenően a tweetelés átvitt értelemben a felhasználók identitásának — vagy az identitásuk e kontextusban releváns szegmensének - létrehozásáról is szól, mivel a folyamatos tweetelés jelentéssel, értelemmel bír a felhasználók számára, akik így önmagukat megtapasztalván építik (online) identitásukat. A tweetek funkciója tehát az, hogy felhívják a figyelmet a tartalmakat megosztó felhasználóra, aki tweetjeivel a nyilvánosan megjelenített identitása megerősítését keri a többiektöP*® (Murthy 2012, 1063). A cselekvő az énbemutatásként is működő tweetjein keresztül építi az önmagáról alkotott képét, amelyre azonban a saját tweetjei mellett az is hatással van, hogy mely más személyeket (vagy intézményeket, szervezeteket) követ (Murthy 2012, 1062-1063). A sajät tweetek &s mäsok tweetjei nemcsak a „komoly? témák (politika, identitáspolitikai kérdések stb.), kapcsán formálják a felhasználót, hanem a látszólag banálisak kapcsán is, hiszen például a fitnesztevékenységek vagy az étrend is lehet identitáskeltő tényező. A Twitter-kommunikäciök fontos jellemzöje a nyilvanossäguk, hogy tehät szélesebb körök által megtekinthetők, megvitathatók. Ezzel összefüggésben a Twitter — hasonlóan más közösségimédia-platformokhoz - felerősíti azt a késő modernitásban már az internet elterjedése előtt is jelenlévő tendenciát, hogy elmosódnak a magán- és a nyilvános szférát a klasszikus modernitásban elválasztó határok (Habermas 1999). Mindezek mellett a Twitter tényleges megkülönböztető jegye, hogy a közzéteendő szöveges üzenetnek viszonylag rövidnek kell lennie, ami a gyakorlatban azonban azt eredményezi, hogy a bejegyzések sarkosak lesznek, ahogyan a rájuk érkező válaszok is, ami megnehezíti akomplex kérdések indulatoktól mentes, racionális megvitatását. A twitteres interakciók elemzésére Murthy Goftman 1981-es Forms of Talk című munkájának három fontos, a beszélgetések elemzésére szolgáló fogalmát, a ritualizációt, a résztvevői keretet és a beágyazást hívja segítségül. Goffman a ritualizáció kapcsán a nem verbális jelzések erejére hívja fel a figyelmet a szemtől szembeni kommunikációkban, mivel a tekintetek, gesztusok, mozgások sohasem ártatlanok, hanem jelentéstelivé válnak azáltal, hogy a cselekvők 58 Kb. így: , Nézz rám, itt vagyok, létezem!"
