Page 74 [74]
72 + AZ ÉLETVILAG MEDIATIZALODASA
hogy a cselekvők nemcsak a fizikai jelenlét szituációiban érezhetik úgy, hogy
emberekkel és objektumokkal vannak közösen jelen, hanem az IKT-k használa¬
ta közben, illetve online terekben is. A jelenlét fajtái és szintjei együtt járhatnak
egymással, de nem feltétlenül tesznek így, és bizonyos multimédiás és virtuális
környezetek a jelenlétnek inkább bizonyos típusú válfajait és mértékét segítik elő,
míg másokat kevésbé. A jelenlét érzése mindegyik síkon lehet gyenge vagy erős.
Ha több vagy sokféle jelenlét van egyszerre jelen, és a jelenlét erős, akkor a fel¬
használóknak flow-szerű élményben van részük. Az alábbiak kísérletet teszek
a jelenlétérzet néhány kiválasztott példán keresztüli körüljárására.
A CSELEKVOKOZPONTU RELACIONALIS TERELMELET
Az online terekben jelenlévő cselekvők sajátos térélménnyel rendelkeznek, aminek
az a sajátossága, hogy materiális és immateriális (, virtuális") elemeket is magába
foglal. Az újfajta térélményeket a mediatizáció társadalmi folyamatai teszik lehe¬
tővé. A relacionális szociológiai térelmélet legkimunkáltabb példáját Martina
Löw koncepciója jelenti (vö. Berger 2018b, 13. fejezet). Löw a tereket a cselekvôk
nézőpontja alapján és a viszonyaik által meghatározottként értelmezi. Szerinte
a ter: , [alz élőlények és a tärsadalmi javak relacionalis rendje/elrendezése ([An/
Ordnung). A teret két, egymástól analitikusan elválasztandó folyamat konstituálja:
a térbeli pozicionálás (spacing) és a szintézisalkotás. Utóbbi teszi lehetővé a javak
és emberek sokaságának valamely együttessé összekapcsolását" (Löw 2001, 160).
A terek cselekvők általi felépítése Löw alapján két mozzanatot foglal magá¬
ban. Egyrészt a cselekvők térszervező tevékenységét (spacing), ami nem más, mint
a materiális (társadalmi) javak, emberek és nem emberi élőlények pozicionálása
egymáshoz képest: az építés, rombolás, elhelyezés, berendezés, szállítás, mozg(at)
ás, távolodás, közeledés vagy a társadalmi proxemika (Hall 1975) kezelése. A tér¬
szervező cselekvések eredményeként élő és élettelen objektumok sajátos rendje
jön létre, s a testek különböző konfigurációi eltérő tereket építenek fel, hiszen
különféle elemek között más viszonyrendszer áll fenn. Löw szerint az emberi
cselekvők nemcsak létrehozói, hanem alkotóelemei is a tereknek, hiszen a pozi¬
cionálás során nemcsak élettelen tárgyakat és nem emberi élőlényeket helyeznek
egymással viszonyba, hanem saját testüket is pozicionálják másokéhoz képest
(Law 2001, 153-154).°
A terek konstitutív momentuma az is, hogy miként szintetizálja a cselekvő
az elrendezett testeket: a gondolatok, emlékek, érzelmek, hangulatok nagyban
befolyásolják, hogy milyen teret épít fel maga számára a szubjektum. Ugyanazt
30 Löwhöz lásd meg Berger (2018b, 13. fejezet).