Oldal 67 [67]
III. AZ ÉLETVILÁG MEDIATIZÁLÓDÁSA + 65
adó, abból hasznot húzó szolgáltatók (például Yelp, Foursguare) számára
(Couldry és Hepp 2017, 184-185). Még kevésbé láthatók azok az aggregátumok,
amelyek csak a datafikáció következtében léteznek a cégek fogyasztókat megcél¬
zó tevékenysége számára. Ez a , targetálás" előfeltételezi az adatok nagy volumenű
gyűjtését, tárolását és elemzését a cégek részéről, aminek következtében olyan
fogyasztói mintázatok és kategóriák jönnek létre, amelyek a célzott reklámok
révén kiaknázhatóvá válnak (mert például azt, aki X könyvet megvásárolta, tipi¬
kusan érdekelheti még Y termék is). Ezen aggregátumok szakadtak el a leginkább
a közösségképződési folyamatoktól, hiszen a felhasználóknak csak annyi tudásuk
lehet egymásról, hogy például mások, akik ugyanazt vásárolták/tekintették meg,
mint ők, mi mást fogyasztottak (Couldry és Hepp 2017, 187).
Jól látható, hogy a digitalizáció a már létező kollektívumok számára is új le¬
hetőségeket nyújt, akár a szemtől szembeni kommunikációk alapján kialakult
csoportokról (például család, kortárscsoportok) van szó, akár olyan korábban
létrejött képződményekről, melyek a mediatizáció , hagyományosabb" formáit
előfeltételezték (nemzet). Emellett léteznek olyan új kollektívumok, melyek nem
létezhetnének a digitális eszközök és online platformok nélkül (például globális
rajongói közösségek). A digitalizáció és datafikáció azonban olyan emberi aggre¬
gátumokat is termel, melyek — mivel profitorientált vállalatok célzott felhaszná¬
lására készülnek — hatással vannak az emberi cselekvésre is. A digitalizáció korá¬
ban épp az a kihívás, hogy a komplex mediális környezetben a cselekvők értelmes
hovatartozásokat tudjanak kialakítani.