Seite 53 [53]
OCR
III. AZ ÉLETVILÁG MEDIATIZÁLÓDÁSA +51 személyeké, akik nincsenek , itt", de akikkel szimultán és reciprok kommunikációt tudunk technikai eszközök segítségével folytatni. Ez a térbeli közelség-távolság jelentőségének átalakulásához vezet. A teret Couldry és Hepp nem pusztán konkrét, materiális értelemben vett helyként értelmezik, hanem viszonyrendszerként, ami azt jelenti, hogy a cselekvők a technikai kapcsolódások révén egymástól távoli helyek is alkothatnak közös teret. A mediatizálódás digitalizációs szakaszában a transzlokális kapcsolatoknak, tereknek egyre nagyobb a lehetőségük és jelentőségük (Couldry és Hepp 2017, 86—87). A jelenkorban a digitalis kommunikációs médiumok olyannyira átjárnak mindent, és olyannyira gyakoriak a távolságokon átívelő kommunikációk, hogy felmerül a kérdés: van-e értelme egyáltalán a hatókör és a hozzáférés elsődleges és másodlagos szférájáról beszélni? A cselekvő nézőpontjából az online kapcsolatok és interakciók gyakran ugyanolyan valóságosak, mint a szemtől szembeniek, így félrevezető lehet elsődleges (konnotációja szerint fontosabb, igazibb) és másodlagos (azaz kevésbé fontos és valós) zónákat megkülönböztetni. A schützi-luckmanni elméleti keret Couldry és Hepp szerint alapvetőbb szinten is problematikus a mély mediatizáció korszakában, ugyanis a digitális technológiák hatására korántsem olyan egyértelmű, hogy hol is vagyunk, vagy hogy mit is jelent a , Hol?" kérdése. Míg ez a kérdés Schütz és Luckmann számára könnyen eldönthető volt, mivel a , hol" megegyezett a fizikai értelemben vett hellyel és pozícióval, addig a fejlett mediális eszközök megteremtették a lehetőséget arra, hogy a felhasználó elmerüljön bennük, méghozzá oly mértékben, hogy az őt körülvevő fizikai tér szubjektíve veszít a jelentőségéből, és nagyobb mértékű figyelem vetül az online térre. Erre lehet példa az internetes videótelefonálás, a sokszereplős online szerepjátékok világa (Berger 2020)" vagy a különféle virtuálisvalóság-platformok. E fejlemények következménye, hogy mivel a jelenlét érzete már nem csak a fizikai terekhez és szituációkhoz kötődik, az életvilágbeli cselekvő , itt"-je gyakran elsősorban az online terekhez kötődik (Couldry és Hepp 2017, 91). A jelenlét érzésének online terekre való áttevődésével különféle területeken találkozhatunk, így például a mediatizált munkahelyek és a magánéleti kapcsolatok területén is. Közös az ilyen szituációkban, hogy a nézőpontok felcserélhetőségének generáltézise sok esetben problematikussá válik az online szférában (Couldry és Hepp 2017, 91), hiszen csak akkor lehet a másik nézőpontját megérteni, ha egyáltalán látszik, hogy , hol" áll, ami a mediatizáltckommunikációk kapcsán nem feltétlenül adott. Mindenesetre mind a magánélet, mind a munka világában a mediatizáció új lehetőségeket hoz létre, módosítva ezzel a korábbi interakciós összefüggések néhány aspektusát. Például az IKT-eszközöket igénybe 5 Läsd toväbbä a IV. 1.3. fejezetet.
