Seite 53 [53]
III. AZ ÉLETVILÁG MEDIATIZÁLÓDÁSA +51
személyeké, akik nincsenek , itt", de akikkel szimultán és reciprok kommuniká¬
ciót tudunk technikai eszközök segítségével folytatni. Ez a térbeli közelség-távol¬
ság jelentőségének átalakulásához vezet. A teret Couldry és Hepp nem pusztán
konkrét, materiális értelemben vett helyként értelmezik, hanem viszonyrendszer¬
ként, ami azt jelenti, hogy a cselekvők a technikai kapcsolódások révén egymástól
távoli helyek is alkothatnak közös teret. A mediatizálódás digitalizációs szaka¬
szában a transzlokális kapcsolatoknak, tereknek egyre nagyobb a lehetőségük és
jelentőségük (Couldry és Hepp 2017, 86—87). A jelenkorban a digitalis kommu¬
nikációs médiumok olyannyira átjárnak mindent, és olyannyira gyakoriak a tá¬
volságokon átívelő kommunikációk, hogy felmerül a kérdés: van-e értelme egy¬
általán a hatókör és a hozzáférés elsődleges és másodlagos szférájáról beszélni?
A cselekvő nézőpontjából az online kapcsolatok és interakciók gyakran ugyan¬
olyan valóságosak, mint a szemtől szembeniek, így félrevezető lehet elsődleges
(konnotációja szerint fontosabb, igazibb) és másodlagos (azaz kevésbé fontos és
valós) zónákat megkülönböztetni.
A schützi-luckmanni elméleti keret Couldry és Hepp szerint alapvetőbb
szinten is problematikus a mély mediatizáció korszakában, ugyanis a digitális
technológiák hatására korántsem olyan egyértelmű, hogy hol is vagyunk, vagy
hogy mit is jelent a , Hol?" kérdése. Míg ez a kérdés Schütz és Luckmann szá¬
mára könnyen eldönthető volt, mivel a , hol" megegyezett a fizikai értelemben
vett hellyel és pozícióval, addig a fejlett mediális eszközök megteremtették a le¬
hetőséget arra, hogy a felhasználó elmerüljön bennük, méghozzá oly mértékben,
hogy az őt körülvevő fizikai tér szubjektíve veszít a jelentőségéből, és nagyobb
mértékű figyelem vetül az online térre. Erre lehet példa az internetes
videótelefonálás, a sokszereplős online szerepjátékok világa (Berger 2020)" vagy
a különféle virtuálisvalóság-platformok. E fejlemények következménye, hogy
mivel a jelenlét érzete már nem csak a fizikai terekhez és szituációkhoz kötődik,
az életvilágbeli cselekvő , itt"-je gyakran elsősorban az online terekhez kötődik
(Couldry és Hepp 2017, 91).
A jelenlét érzésének online terekre való áttevődésével különféle területeken
találkozhatunk, így például a mediatizált munkahelyek és a magánéleti kapcso¬
latok területén is. Közös az ilyen szituációkban, hogy a nézőpontok felcserélhe¬
tőségének generáltézise sok esetben problematikussá válik az online szférában
(Couldry és Hepp 2017, 91), hiszen csak akkor lehet a másik nézőpontját megér¬
teni, ha egyáltalán látszik, hogy , hol" áll, ami a mediatizáltckommunikációk
kapcsán nem feltétlenül adott. Mindenesetre mind a magánélet, mind a munka
világában a mediatizáció új lehetőségeket hoz létre, módosítva ezzel a korábbi
interakciós összefüggések néhány aspektusát. Például az IKT-eszközöket igénybe
5 Läsd toväbbä a IV. 1.3. fejezetet.