Seite 45 [45]
OCR
III. AZ ÉLETVILÁG MEDIATIZÁLÓDÁSA + 43 A mély mediatizáció ezek alapján azt jelenti, hogy , a társadalmi életünk minden területe szoros szálakkal kapcsolódik a digitális médiumokhoz és a mögöttük meghúzódó infrastruktúrához" (Hepp 2019, 5). E médiumok pedig a maguk részéről egyre komputerizáltabbak, egyre inkább szoftverek vezérlik őket — ez a folyamat azonban átcsap más területekre, aminek hatására olyan technikai eszközök is mediatizálódnak, amelyek korábban nem vonódtak be ebbe a folyamatba (így például az autó is egyre inkább szoftvervezérelt, sok , okos? funkcióval ellátott eszközzé válik) (Hepp 2019, 6). De a korábbi médiumok is beilleszkednek a digitalizált világ hálózatosan összekapcsolódó világába, így például a rádiózás is nagy mértékben internetes rádiózás manapság, de hasonló folyamatok figyelhetők meg a telefon, a televízió és más médiaformák kapcsán is (Hepp 2019, 6). A mediatizáció elméletét egészíti ki fontos tanulmányában Ollinaho (2018), aki szerint a jelenbeli folyamatokat nem pusztán az életvilág mediatizációjaként értelmezendők, hanem a virtualizációjaként. Ollinaho (2018) alapján nemcsak arról van szó, hogy egyre több kommunikációnk médium által közvetített, vagy hogy egyre jobban áthatják a mediálisan közvetített elemek a szemtől szembeni interakciókat, hanem a technikai infrastruktúrák által az életvilág egészen új területei jönnek létre az online szférában, például az e-sportok, a sokszereplős online játékvilágok vagy a közösségi média. Mindezek alapján az életvilág szerinte virtualizálódik, nem mediatizálódik. Ollinaho elgondolása azonban valójában nem ellentmond a mély mediatizáció elméletének, hanem inkább kiegészíti, mivel az sem zárja ki az új életvilágbeli szegmensek kialakulásának lehetőségét az online szférában. Összefoglalva, a mély mediatizáció hatására az életvilágok felépülésükben a technikai infrastruktúráktól és az egymással hálózatosan összekapcsolódó médiumoktöl függenek. E körülmények közepette nagyon sokféle technikai eszközzel lépünk kapcsolatba (számítógép, okostelefon, projektor, mikrohullámú sütő, termosztát, okos karóra, szoftverek, autók stb.), amelyek tovább fokozzák az életvilág Don Ihde és Albert Borgmann által leírt technicizálódását. Minél több technikai eszközt használunk a mindennapokban, annál több megtestesülési, hermeneutikai, mássági és háttérviszonyt létesítünk a technikai eszközökkel, egyre szorosabb technikai-társadalmi komplexumot létrehozva ezzel. 3. Az életvilág szerkezetének átalakulása Az életvilág a fenomenológiai megközelítés számára az a megkérdőjelezetlen háttér, amely előtt a természetes beállítódásuk alapján cselekvő egyének értelmes tapasztalatokra tehetnek szert, ami azonban nem jelenti azt, hogy az életvilág homogén volna számukra. Schütz és Luckmann az életvilág három dimenzióját
