Page 40 [40]
OCR
38 + AZ ELETVILAG MEDIATIZALODASA selkapcsolódnak egymáshoz a mediatizált embertársak: szemtől szembeni helyett Jace-to-device" kommunikációban vesznek részt, s míg e reláció tulajdonképpen ,mi”-kapcsolat, az intimitás és anonimitás olyan elegyét jelenti, amely se nem embertarsi, se nem kortarsi (Zhao 2004, 101-102). 2. A mediatizäciö fogalma és története A mediatizálódás? első megközelítésben azt jelenti, hogy különféle médiumok egyre növekvő szerepre tesznek szert a mindennapi interakciókban és a társadalmi világ felépülésében. Ezen általános megállapítás azonban több kérdést is felvet. Pontosan mit is jelent a mediatizäcié, és mi az, hogy médium? Mióta vannak jelen mediatizálódási folyamatok? Milyen történelmi korszakokra bontható a folyamat, s milyen eltérő értelme és életvilágbeli jelentősége van a mediatizációnak az egyes szakaszokban? Általános eligazításként érdemes Ruth Ayaf (2014a) gondolatait felidézni. Aya$ médiaként értelmez minden olyan technikai eszközt, tárgyat, amely képes tartalmakat továbbítani, megőrizni, s ily módon távollevő helyekre eljuttatni és későbbi időpontokban hozzáférhetővé tenni. Ez lehetővé teszi, hogy az életvilágok stabilabbá, időben és térben kiterjedtebbé tudjanak válni (Ayaf 2014a, 94-96). Ayaß szerint az emberi civilizäciö hajnalätöl fogva az eletvilägok igényelték a medialitást (lásd barlangrajzok, majd jóval később az írás feltalálása). Ám úgy véli, hogy ez túlontúl általános kijelentés, mivel történetileg nagyon is változó, hogy milyen szerepet töltöttek be a különböző médiaformák a társadalmakban, ami miatt a mediatizálódás eltérő jelentéssel bírt az egyes korszakokban. Az újkorig - tehát a nyomtatás megjelenése előtt — a média fő feladata az információk megőrzése, átörökítése és esetleg szűk körben történő terjesztése volt, és csupán a társadalmi elit férhetett hozzá e termékekhez. Ezzel szemben a nyomtatás feltalálása óta eltelt évszázadokban, az újabb és újabb technológiák megjelenésével a hozzáférés fokozatosan, ám egyre gyorsuló ütemben demokratizálódott. E folyamat következményeként a média immár nemcsak az ismeretek tárolását, terjesztését szolgálja, hanem új struktúrákat és ismereteket is létrehoz (Ayat 2014a, 97-99). Manapság olyannyira mindenütt jelenlévő a média, és olyannyira formáló hatással van az életvilág felépülésére, hogy Ayaß szerint nem túlzás az „eletviläg mediälis struktüräirél” beszélni (Ayaf 2014a, 95). Ez alatt azt érti, hogy a szubjektumokhoz igen nagy részben mediális közvetítéssel jutnak el azok az építőkockák, amelyeket a schützi értelemben vett tipizációik, cselekvési receptjeik, sémáik megalkotásakor felhasználnak. Azt a kijelentést, miszerint a média * Magyarul kb. , arccal az eszköz felé". ? Jelen fejezet nem rekonstruálja a mediatizálódás elméletének (tudomány)történetét, ehhez lásd Szijártó (2022, 60-63).
